Skip to main content

Hogyan tervezzük a fenntartható mobilitást?

2022-05-09

2022. május 3-án került megrendezésre Hogyan tervezzük a fenntartható mobilitást? címmel a Magyar CIVINET és az INTERREG Dynaxibility4CE projekt közös online szakmai találkozója. Az esemény két blokkból állt: az első szekcióban a Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) volt a fókuszban, majd a kávészünet utáni szekcióban a projekt tapasztalatairól lehetett előadásokat hallgatni.

Az első előadást Katona Zsuzsanna tartotta, aki a Pénzügyminisztérium Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály programirányító referense. Előadásában a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszon belül a fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatását célzó felhívásokra tért ki részletesebben, ezzel elősegítve a potenciális városokat a releváns dokumentumokra vonatkozó támogatási kérelem benyújtására.

Hajnal Tünde, a BKK mobilitástervezés osztályvezetője a SUMP tervezés budapesti gyakorlatáról beszélt. A 2019-es Budapesti Mobilitási Terv felülvizsgálata jelenleg is zajlik – alkalmazkodva az újabb kihívásokhoz. Átfogó cél volt, hogy a fővárosi közlekedési rendszer „javítsa a főváros és térségének versenyképességét és járuljon hozzá a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához”. A legfontosabb stratégiai célok közé tartozott tehát az élhető városi környezet; biztonságos, kiszámítható és dinamikus közlekedés és a kooperatív térségi kapcsolatok.

Ezt követte Dr. Szele András, a Mobilissimus vezető szakértőjének előadása, melyben a hazai kisvárosi SUMP tapasztalatairól számolt be. A jellemző problémák és megoldások négy kisvárosi SUMP (Paks, Zirc, Bicske és Mátészalka) példáján keresztül kerültek bemutatásra. A kis- és középvárosokra többek között a csökkenő lélekszám, a központhoz való kapcsolódás és növekvő motorizáció jellemző, ahol a közlekedés általában az első számú helyi probléma. Az előadás a nemrég kiadott (és hamarosan magyarul is megjelenő) SUMP útmutatóhoz kapcsolódott, melyről az utolsó blokk előadása szólt.

Morgane Juliat, a Rupprecht Consult fenntartható mobilitási tanácsadójaként beszélt az útmutatóról bővebben, mely a kis- és középvárosok részére íródott. Bár a 100.000-nél kisebb, de 5.000-nél nagyobb lélekszámú városok kevesebb humán erőforrással és kisebb költségvetéssel kell, hogy számoljanak, a SUMP alkalmazásából több előnyt is húzhatnak. A SUMP tervezés lépései és struktúrája megegyezik a nagyobb városokban alkalmazott módszertannal, ez az útmutató ugyanakkor több egyszerűsítési lehetőséget is bemutat.

Fotó (balra): Holding Graz

A szünet utáni első előadást Wolfgang Backhaus tartotta, a Rupprecht Consult vezető munkatársa. Először a Dynaxibility projektről beszélt, mely több, korábban megvalósult projekt eredményeit használja fel és építi tovább. A projekt a dinamikus és komplexitás szavak kombinációjáról kapta a nevét: célja, hogy a változásokat egy dinamikus és komplex környezetben is le lehessen követni, azaz az új mobilitási trendeket (Mobility as a Service, CCAM, UVAR) hatékonyan lehessen integrálni a közlekedési rendszerekbe. Ez a SUMP tervezés folyamata szempontjából is fontos, hiszen a SUMP egy hosszú távú tervezési folyamat, de a technológia gyorsan változik, ezért folyamatosan alkalmazkodni kell. A projektben többek között a tematikus SUMP útmutatókat fejlesztették tovább.

Ezt követte Laura Babío, a Polis projekt menedzserének előadása a városi behajtási korlátozásokról (UVAR), és ezek integrációjáról a SUMP folyamatba. A projekt keretében áttekintették a főbb hiányosságokat, így jött létre a 2019-es útmutató függeléke, melynek részei a következők: a funkcionális várostérségben való tervezés szempontjai; Krakkó és Parma városok esettanulmánya; további közép-európai jó gyakorlatok, és egy úgynevezett "könyvtár" az újabb eszközökről, útmutatásokról.

Magdalena Senger a grazi önkormányzattól a város projektben betöltött szerepéről beszélt. Céljuk, hogy Grazban bevezessék a mobilitás, mint szolgáltatást (MaaS) a funkcionális városi térségben: azaz, hogy minden mobilitási lehetőséget kombináljanak, a köz- és magánszolgáltatásokat is. Ezáltal az ügyfél egyben tudja lefoglalni bármelyik mobilitási szolgáltatást, vagy akár azok kombinációját is. Ennek alapja a meglévő GrazMobil multimodális alkalmazás, amelyet egy korszerű MaaS platformmá fejlesztenek. Mivel a mobilitás nem áll meg a város határain, ezért nem csak Graz-ban, hanem egész közép-Stájerországban ki szeretnék terjeszteni.

A programot Vágány András, a BKK mintafejlesztés és modellezés vezetője zárta. A BKK – projektpartner lévén – a MaaS budapesti alkalmazásának és integrálásának akciótervét készítette el a projekt keretében. Az előadás kitért a budapesti „rollerkáosz” néven futó problémára és annak kezelésére adott válaszra: a mikromobilitási pontok létrehozására is.

 

Korábbi Magyar CIVINET események:

Magyar CIVINET találkozó és helyszínbejárás Pécsett

Okos városi mobilitás és közlekedésszervezés

Kerékpárosbarát városok workshop Szarvason

Szemléletformálás és kommunikáció a városi közlekedésben

A közösségi közlekedés aktuális trendjei és kihívásai

Gyalogosbarát városok

Mikromobilitás a járvány előtt, alatt és után

SASMob – Magyar CIVINET találkozó a munkahelyi mobilitásról

Jógyakorlatok a járvány idejére

Háttérkép: SUMP ciklus, Rupprecht Consult 2019

Related news

The seminar of the Clean Air Action Group's EUKI project " Beyond Best Practices in the Passenger Transport Sector" was organised by Magyar CIVINET...

Between 15 and 17 June 2022 Magyar CIVINET hosted the delegation of Czech and Slovak CIVINETs. The goal of their study tour to Budapest was to learn...

Magyar CIVINET study tour to Brno The tight agenda was comprised of both presentations and interactive site visits. The lecturers included...

Magyar CIVINET is the Hungarian-speaking regional CIVITAS network. While the CIVINET and its network of members have been working together for some...