A közösségi közlekedés aktuális trendjei és kihívásai

A Magyar CIVINET 2020. november 19-én közös virtuális találkozót tartott az INTERREG EfficienCE projekttel, melynek témája „A közösségi közlekedés aktuális trendjei és kihívásai” volt. A félnapos webinárium első felében magyar nagyvárosok osztották meg tapasztalataikat a COVID-19 járvány második hullámának közösségi közlekedésre gyakorolt hatásairól, amit a második részben az EfficienCE két projektpartnere és a prágai közlekedési cég képviselőjének előadása követett.

A bevezető előadást Ekés András, a Mobilissimus ügyvezetője tartotta „Hogyan tovább, közösségi közlekedés?” címmel. Ugyan a helyzethez hozzászoktunk, új megoldásokra és modellekre a korábbinál nagyobb szükség van. A közösségi közlekedés nem talált vissza a korábbi trendjeihez, amikor a járvány második hulláma indult, és részben a többletkiesésből és bizalomvesztésből adódóan fokozott bizonytalanság jellemzi a helyzetet, amit az ingyenes parkolás elrendelése csak tovább ront. Az országos kijárási korlátozások bevezetése és a kormányrendeletben előírt csúcsidei járatsűrítés azonnali reakciót várt a városoktól, amit nehéz szervezési oldalról lekövetni. A jelenlegi helyzetből kiutat kereső rövid távú célok közé tartozik a lakosság bizalmának visszanyerése, illetve a finanszírozás rövid távú biztosítása, míg a hosszabb távú célokhoz lehet sorolni a változó mobilitási igényekhez való adaptációt és a finanszírozás hosszú távú biztosítását.

A pandémia az egyes nagyvárosok közösségi közlekedésében összességében hasonló változást hozott, és hasonlóan is reagáltak a helyzetre. Egyrészt az utasvesztés mértéke és ingadozása hasonló trendet mutat a városokban, másrészt az ebből eredő bevételkiesés is arányaiban közelítőleg megegyezik. Az utasszám az első hullám mélypontja után nyár végére és ősz elejére az előző év hasonló időszakának 80%-a körül maximalizálódott, majd különböző mértékben elkezdett csökkenni a második hullám kezdetével. A szolgáltatók a higiéniai előírásoknak megfelelően maszkot és fertőtlenítőt biztosítottak a dolgozóknak, és fokozottan ellenőrizték az utasok körében a maszkhordást (mivel ennek megszegése szabálysértésnek minősült egy idő után).

A pécsi helyzetet Baracsi László mutatta be a Tüke Busztól. Az utasszám az első hullámot követő fellendülés után októberben kezdett el újra csökkenni, és decemberre az áprilisi szintre való visszaesést prognosztizálják. A kormányrendeletben előírt kötelező járatsűrítéshez való felkészülést segítette, hogy 15 autóbuszra telepítettek utasszámláló kamerát és további 10 autóbuszra folyik a felszerelés. Új utasszámlimitet határoztak meg a buszokra, a menetrend pedig november 20-tól módosul, főleg az éjszakai közlekedés estére történő kiterjesztésére, illetve az esti műszakhoz igazodó járatok indítására fókuszálva.

Szegedről először Németh Zoltán Ádám beszélt az SZKT képviseletében. November-decemberre további bevételkiesés várható a kijárási korlátozások szigorításának és az ingyenes parkolásnak köszönhetően. Az értékesítési csatornák használatának arányai megváltoztak: egyre többen vásárolnak automatából. Menetrend tekintetében november 11-én indult el a csúcsidei sűrítés és november 18-tól álltak át nyári menetrendre. Ezután Nagy Sándor alpolgármester vette át a szót, aki bemutatta a közlekedési módok változó arányát: a városban érezhetően több lett a rollerrel közlekedők száma. Sajnálatosnak találja, hogy a közösségi közlekedést rossz színben tűntetik fel, miközben legfeljebb a napi bevásárlással azonos veszélyforrásnak tekinthető. A bevezető előadáshoz hasonlóan kiemelte a közösségi közlekedés két legnagyobb problémáját: a bevételkiesés által súlyosbított finanszírozási problémát és a bizalom elvesztését.

Fotók: Iványi Aurél (bal oldali) és Németh Zoltán Ádám (SZKT, jobb oldali)

Nagy Attila, a DKV vezérigazgatója ismertette a debreceni tapasztalatokat. Nyáron – hasonlóképpen a többi városhoz – 70-80%-ra visszaállt az utasforgalom, ami októberben csökkenni kezdett és további csökkenéssel számolnak. Az utasok és a dolgozók biztonságát a többi társasághoz hasonlóan igyekeznek biztosítani folyamatos fertőtlenítéssel, maszk és fertőtlenítő biztosításával és az utasok felé a szabályokról szóló egyértelmű kommunikációval. Az online jegyvásárlás aránya itt is nőtt, jelenleg 20-25%-on van. Január elsejétől bevezetik a mobiltelefonon keresztüli egy órás időalapú jegy vásárlási lehetőségét is.

A budapesti helyzetről Denke Zsolt beszélt a BKK képviseletében. A fővárosban az utasszám alakulása a normálhoz képest szeptemberre állt vissza valamennyire (79%-ra), majd itt is elkezdett csökkenni. A menetrendet illetően – az előírásoknak megfelelően – a második hullámban a csúcsidei (reggel 7 és 9 óra, valamint délután 15 és 19 óra közötti) járatokat sűrítették. Az éjszakai járatok a főváros belterületén 15 percenként, külkerületek központjában és a lakótelepek felé 30 percenként és a külterületeken 60 percenként indulnak.

Fotók: BKK és Mobilissimus

Nyíregyházáról Ekés András adott elő, hiszen az Önkormányzat megbízásából a Mobilissimus készítette elő az új buszhálózatot és -menetrendet, amelybe a veszélyhelyzet és az abból következő korlátozások beleszóltak. Az új buszhálózat helyett ezért május elsejével az átmeneti menetrend lépett életbe, mely az akkori igényekhez lett igazítva. Ezt  finomhangolások követték, majd augusztus 20-án bevezetésre került az új belterületi hálózat és menetrend. A változást folyamatos tárgyalások előzték meg a nagyfoglalkoztatókkal; a finomhangolást az utasok visszajelzései, azok monitorozása és az utasszámlálások tették lehetővé. Ezeket a folyamatokat pedig a modernizált arculat és az intenzív kommunikáció, tájékoztatás egészítette ki.

A kávészünet után Gertheis Antal röviden bemutatta az INTERREG EfficienCE projektet, melynek célja a széndioxid-kibocsátás csökkentése a régióban, melyet az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának növelésével szeretne elérni a tömegközlekedésben. 12 partner vesz benne részt 7 közép-kelet-európai országból. A projektben más eredmények– képzések, eszközök kifejlesztése – mellett 4 pilotot valósítanak meg:

A projekttel kapcsolatban további információ elérhető (angolul) a projekt honlapján, a Facebook, Twitter és LinkedIn csatornákon keresztül, illetve hírlevélre ITT lehet feliratkozni.

A nemzetközi rész első előadását Dominik Reiterer, a bécsi közlekedési vállalat, a Wiener Linien munkatársa tartotta. A prezentáció első részében bemutatta a pilotprojektet. A megújuló energia nagyon fontos a klímaváltozás szempontjából és a vállalat szeretne tiszta energiát termelni. Kiszámolták a bécsi (felszíni) metróállomások tetőfelületét napelem szempontból, és kb. 100 000 m2 adódott. A napelemes rendszert 1 éve tervezték, és már meg is valósították egy állomáson, most a nyomonkövetési fázisban vannak. Első sorban a panelek súlya miatt, illetve a kóboráram miatt nem merült fel korábban ez a megoldás. Most egy innovatív megoldást tesztelnek, mely könnyebb és nincs földelése, tehát a kóboráram problémája sem merül fel.

A pilseni helyzetről Jiri Kohout (PMDP) beszélt. Az első előadásban a második hullám hatásait mutatta be. Pilsen egy ipari város, 170.000 lakossal. A PMDP a közösségi közlekedésben évi 15 millió járműkilométert kínál 49 vonalon. A második hullámban a járművek takarítására helyezték a hangsúlyt. Az első hullámban többféle módszert is teszteltek, értékeltek; ez alapján most napi mélytakarítást tartanak, mert a különleges technológiák drágák és nem bizonyultak annyira hatásosnak (bár esetileg alkalmazzák az ózonos fertőtlenítést). A közösségi közlekedést negatívan érinti a válság Pilsenben is, de szerencsére nincs kormányzati ellenjavallat. Az utasvesztés mellett a legnagyobb problémát a torlódások okozzák: a sok autó miatt a busz- és trolibusz vonalakon késések vannak. Igyekeznek visszanyerni az utasok bizalmát, pl. a UITP által kiadott anyaggal, mely szerint, ha nem zsúfolt a jármű és az utasokon van maszk, nem veszélyes. Az utasszám a tavaszi lezárások idején 30% alatt volt, a nyári időszak közelített a szokásos tanszünetihez és – hasonlóan a magyar városokhoz – szeptemberben visszaállt, de kicsit magasabbra, 90%-ra. Azóta viszont csökkenést tapasztalnak. Az automata utasszámláló rendszer segíti az igényekhez való folyamatos alkalmazkodást.

Fotók: PMDP

Az energiahatékonyság számukra is fontos: a közösségi közlekedés 2/3-a elektromos (villamos és trolibusz). A céljuk, hogy 2030-ra 85%-ra emeljék az elektromos hajtást. Sok konkrét elképzelésük van ezzel kapcsolatban. Az egyik az EfficienCE projekt keretében, a trolibusz-áramellátás puffertárolókkal való kiegészítése a csúcsterhelések kiegyensúlyozása és ezáltal az energiahatékonyság növelése érdekében. Ez egy innovatív eszköz, mely a trolibusz felsővezetékről vesz fel áramot, azt tárolja és akkor táplálja vissza, amikor szükséges. A projekt keretében sok mérést végeznek, melyeket kiértékelnek.

Fotók: PMDP

A prágai helyzetet Jiří Došlý mutatta be a DPP-től, mely a prágai közösségi közlekedés belső szolgáltatója. A pandémiás helyzet előtt a közösségi közlekedés 59%-át tette ki a közlekedésnek, mely azt jelenti, hogy 1,2 milliárd utasuk volt évente. A vállalatnak 11.000 alkalmazottja van és metrót, villamost, buszt, trolibuszt, siklót üzemeltet. A tavaszi kijárási tilalom miatt az utasszám jelentősen visszaesett. Áprilisban a bevétel 50%-át veszítették el. A második hullám előtt, szeptemberben 77%-ra tért vissza az utasszám, de a késleltetett korlátozások bevezetése miatt Csehország az egyik legrosszabbul érintett országok egyike. A metró utasszám jelenleg 36% körül mozog. A közösségi közlekedés kulcsfontosságú a városokban, ezért a cél, hogy visszatérjünk a COVID-19 előtti helyzetre, de sok városban a politikusok inkább kerékpárra és autózásra bíztatták az embereket, mely utóbbinak számos káros hatása van. A következő hetekben „COVID-biztos közösségi közlekedés” címmel indul összehangolt marketingkampány Csehországban.

Fotók: DPP

Korábbi cikkeink a témában:

Nyíregyházi buszközlekedés: mérföldkő a Mobilissimus tervezte hálózatban

Új pályára állt a helyi buszközlekedés: életbe lépett az átmeneti menetrend Nyíregyházán

Magyar CIVINET virtuális találkozók:

Gyalogosbarát városok – 2020. szeptember 16.

Mikromobilitás a járvány előtt, alatt és után – 2020. május 26.

SASMob – Magyar CIVINET virtuális találkozó a munkahelyi mobilitásról – 2020. április 28.

Jógyakorlatok a járvány idejére – 2020. április 8.

Kapcsolódó projekt: 
Ezekben a napokban rendezik az ITS Világkongresszust (Intelligent Transport Systems World Congress) Hamburgban, amely a jövő mobilitási technológiái és az intelligens közlekedési megoldások egyik legrangosabb globális eseménye. A kongresszus részekén...
Tovább »

2021. október 13.
„Elhozzuk a változást – közös mobilitási megoldások a városrészek szintjén” címmel adtak ki egy ingyenes, online elérhető kiadványt a SUNRISE projekt keretében a partnerek. A kiadvány 4 év tapasztalatára támaszkodik: alapos kutatás és részvételi tere...
Tovább »

2021. október 12.
Az Európai Mobilitási Hét szarvasi eseménysorozatához kapcsolódóan, a szeptember 22-i autómentes napon került sor a Magyar CIVINET 21. találkozójára a Szarvasi Arborétum vendégházában. A délelőtt folyamán Kovács Virág hazai, európai és ázsiai kerékpá...
Tovább »

2021. szeptember 27.