A koronavírus terjedése mindannyiunk életére kihat, minta nélküli helyzet az egyén és a modern társadalom szintjén is. A megszokásaink átértékelésére és gyors adaptációra van szükség. A mobilitási szokásaink is megváltoztak: a tanítás online platformra helyezésével, a távmunka megerősödésével átrendeződött a közlekedés és megváltozott a közlekedésben résztvevők köre, illetve a mobilitási folyamatok napon belüli eloszlása is. A közösségi közlekedésben érintettek, megrendelők, szervezők, szolgáltatók számára is új, gyors reakciókat igénylő helyzet keletkezett. Az ebből adódó feladatok fontosságát és az információcsere szükségességét felismerve, a Magyar CIVINET hálózat 2020. április 8-án megtartotta első virtuális találkozóját A közösségi közlekedés szervezése járvány idején címmel. A találkozón közel ötvenen vettek részt, akik különböző magyar (és határon túli) városokat és a közösségi közlekedésben érintett szereplőket képviseltek. A találkozó elsődleges célja a tapasztalatcsere, egymás segítése volt.
A bevezető előadást Ekés András, a Mobilissimus ügyvezetője tartotta, aki a járvány okozta hatásokról és a közösségi közlekedés nemzetközi szereplői által meghozott intézkedésekről beszélt Európa számos városának példáján keresztül. A hazai helyzetkép megismerését virtuális kerekasztal beszélgetés segítette, mely során a résztvevők röviden összefoglalták, hogy az általuk képviselt város, közösségi közlekedési cég milyen trendeket tapasztalt, és hogyan reagált a helyzetre. A Bécs és környékét magában foglaló közlekedési szövetség, a VOR (Verkehrsverbund Ost-Region) képviseletében Andreas Rauter a bécsi, illetve az osztrák helyzetről és a közlekedési vonatkozásokról tartott tájékoztatást.
A találkozón elhangzottakból a legfontosabb információk és gyakorlatok a következők:
Trendek és ajánlások
A járvány hatására a közösségi közlekedést használók mértéke a hazai városokban átlagosan 60-80%-kal csökkent. A klasszikus csúcsidők eltolódtak, a műszakváltásokhoz kötődő terhelés lett mértékadó, hisz az iskolásforgalom eltűnt, a 8 és 9 órára munkába járók aránya pedig drasztikusan csökkent. Ebben a teljesen minta nélküli, új igényrendszerben kell megtalálni azt a szolgáltatási szintet, mely lehetővé teszi a munkába járók gördülékeny és biztonságos közlekedését, és nem bocsát ki túlzó kapacitásokat, figyelve a megrendelő és szolgáltató költségeire és a bevételek erős visszaesésére.
A javasolt távolságtartás érdekében ugyanakkor, a nemzetközi javaslatokat (pl. UITP ajánlásai) is figyelembe véve a kínálatot bőven a kereslet fölé kell pozícionálni, hogy hogy az utasok között megmaradjon a minimum másfél méteres távolság.
A védekezés eszközei, az érintkezések minimalizálása
Vannak intézkedések, melyeket általánosabban alkalmaznak és vannak, amelyeket csak esetszerűen vezettek be. Az előbbihez tartoznak a különféle higiéniai intézkedések, mint például a járművek rendszeres fertőtlenítése, az alkalmazottak fertőtlenítővel és maszkkal való ellátása, illetve a járművezetők biztonsága érdekében a sofőr elkülönítése és az első ajtós felszállási rend megszüntetése. Van, ahol naponta többször is fertőtlenítenek (akár minden körben), vannak városok, ahol csak egyszer, az alkalmazott technológiák is eltérnek.
A járművekben, ahol csak lehet próbálják elkülöníteni a járművezetőt az utastértől, paravánnal, fóliázással, kordonokkal. A fertőzés veszélye elsősorban a nem zárt vezetőfülkés járműveken erősebb, márpedig számos megrendelő Európában félig vagy teljesen nyitott fülkékkel rendelte akár évtizedek óta az autóbuszokat, trolibuszokat. Egyre több városban csak maszkkal vagy eltakart orral és szájjal lehet a járművekre szállni (Prágában március óta, Bécsben április közepétől), ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt.
Az érintkezéseket megelőzendő, a jegy- és bérletellenőrzést több városban, így Szegeden is „preventív ellenőrzéssel” végzik, mely lényege, hogy az ellenőrök ugyan fölszállnak a járműre, de csak ösztönzés céljából: nem a büntetés a cél, hanem a jogkövető magatartásra való késztetés. A jegyvásárlásra több helyen bevezették a díjtermékek mobiltelefonon keresztüli vásárlási lehetőségét, mely nem minősül valódi elektronikus jegyrendszernek, de átmenetileg könnyíti a hozzáférést.
A kínálat pozícionálása
A sűrű kínálat vonzó, esetleg indokolatlan utazásokra csábító, másfelől nem költség-hatékony ilyen helyzetben. Paradox, hiszen a vonzó városi közösségi közlekedés alapelv a fenntartható mobilitás világában, de a járvány kapcsán egy teljesen más szempontrendszert is figyelembe kell venni. A ritka, nem átgondoltan módosított menetrendi kínálat pedig veszélyes, mert indokolatlanul nagy utasszámot eredményezhet főleg a műszakváltások környékén. Ennek érdekében olyan menetrendre van szükség, amely igazodik a mindenkori kereslethez úgy, hogy a kihasználtság lehetőleg ne menjen 30% fölé, így az ajánlott, utasok közötti távolság is tartható marad. Ez a szolgáltatási szint városról-városra eltérő, és egyes városokban is több fázisban módosítottak. Van, ahol a jelenlegi menetrendi struktúra leginkább a nyárira építhető rá, máshol a szombati vagy vasárnapi közlekedési rend mértékadó tervezett és operatív sűrítésekkel. Ezekből állnak elő a „hétvége +” jellegű menetrendek. Ostravában például a reggeli és a késő délutáni órákban, különösen a műszakváltások idejében sűrűbb, napközben és este ritkább követések vannak. A hétvégi alapra épített, de csúcsidőben az igényeket biztonsággal lekövető megoldás vált be a cseh nagyvárosban. Ugyanakkor nagyon finom beállítást és folyamatos monitoringot igényel az alkalmazott menetrend mindenhol. A kihasználtságot az utasok számának maximalizálásával is szabályozni lehet, ha ennek feltételei adottak (ld. Brüsszel és Shenzen). Kecskeméten a hálózat is kismértékben módosult, bizonyos viszonylatok összekötésével, meghosszabbításával észszerűbb kapcsolatokat és minimalizált átszállásszámot lehet elérni. Mindezt kiegészítve, Szegedhez hasonlóan „mindennapi” menetrendet készítettek, Kecskemét esetében heti meghirdetéssel, segítve a cégek változó műszakrendjeinek kielégítését.
A vasutak nem csak a kínálat akár többlépcsős szűkítésével, hanem a helyfoglalási rendszer optimalizálásával is segítik a járvány alatti közlekedést. A Regio Jet, cseh magánvasút társaság például kedvezményes jegyekkel és garantált „karantén fülkékkel” próbálja ezt ösztönözni szerelvényein, míg a buszokon úgy adják a helyfoglalás során a jegyeket, hogy a másfél méteres távolság mindenképp érvényesüljön.
A bevételek és kedvezmények
Általános problémaként merült fel a jegy- és bérlet értékesítésből adódó bevételkiesés, illetve a bizonytalanság a járvány időtartamával és hatásaival kapcsolatban. Ezen tényezők legfeljebb néhány hétre előre tervezhetők, és viszonyítási alapjuk a járvány előtti tanítási időszak bevételi és kiadási paraméterei.
Számos városban jelentek meg olyan kedvezmények, melyek lehetővé teszik, hogy ingyenesen (vagy jelképes összegért) utazhassanak az egészségügyben (és a szociális szférában) dolgozók, de van olyan megoldás is, ahol egészségügyi céljáratokat indítottak (pl. Pécsett) – követve a nemzetközi példákat (pl. Madrid, Párizs és környéke).
A közösségi közlekedésen túl
Az alacsonyabb kihasználtságú közösségi közlekedés csak egyik dimenziója a városi mobilitásnak. Az egyéni közlekedés, a kerékpáros közlekedés és a mikromobilitás is sok változáson megy keresztül. Az egyik legfeltűnőbb változás a kerékpár használat megnövekedése (bár van, ahol ennek az ellentétjét tapasztalják, pl. Bécs), mely több helyen is a kerékpársávok ideiglenes bővítésére ösztönzik a városvezetést (pl. Budapest, Berlin, Bogota). A közbringa használatot több helyen kedvezményessé tették (ld. Budapest és Berlin), és nagyon sok helyen – követve a tömegközlekedési trendeket – ingyenesen felajánlják a szolgáltatást az egészségügyben dolgozóknak (ld. Berlin, New York, Glasgow, Bogota, London, Párizs és környéke). Az e-roller használatról való vélekedés megoszlik: míg a Lime és a Bird ideiglenesen felfüggesztette működését, van, ahol megfelelő fertőtlenítés mellett továbbra is javasolják annak használatát (pl. Spin).
Az egyéni közlekedésben a parkolás és annak ingyenessé tétele volt a leggyakoribb intézkedés, illetve – a magyar viszonylatban még nem alkalmazott – dugódíj vagy környezetvédelmi behajtási díj eltörlése. A parkolást illetően több helyen csak az egészségügyi dolgozóknak szólt a kedvezmény (pl. Anglia, Franciaország és eleinte Budapest), de volt olyan is, ahol az összes lakó számára ingyenes lett a parkolás (pl. Lisszabon, Magyarország egész területén). Az érem másik oldala, amikor utcákat próbálnak lezárni az autóforgalom elől, hogy ezzel is elősegítség a gyalogosok közötti másfél méteres távolság betartását (ld. New York, illetve Vancouverben és Torontóban van tervezés alatt). Ennek egy enyhébb változata, amikor bizonyos utcákat gyalogosbarát utcának jelölnek ki, ahol a gyalogosoknak van prioritása (ld. Bécs).
Jövőkép
Egyelőre nem látszik, hogy a járvány hosszú távon milyen módon hat a közösségi közlekedésre. Félő, hogy a bizalom csökken, legalább is ameddig a fertőzés veszélyét nem lehet a nullára szorítani. Ez pedig a megítélést, a közösségi közlekedés minden más módhoz képesti pozícionálását erősen befolyásolja. Így olyan megoldásokra lesz szükség, amelyek visszaépítik a bizalmat, garantálják az utazás egészségügyi szempontból való biztonságát az eddig is nagyon pengeélen táncoló, módok közötti versenyben. Ehhez nem csak a közösségi közlekedés, hanem az egyéni közlekedés és a kerékpáros és egyéb mikromobilitási megoldások irányából is komolyabban be kell avatkozni majd. Szabályozókkal, ösztönzőkkel, olyan mobilitási csomagok kialakításával, amelyek a fenntartható módok felé az eddiginél is hatékonyabban segítik a mindennapi döntéseket.
A városi közösségi közlekedésben érintetteknek (városok, megrendelő, szervező és üzemeltető szereplők) nagyon komoly összefogására és tapasztalatcseréjére van szükség ahhoz, hogy a jógyakorlatok elterjedjenek, az esetleges hibák, tévutak pedig mielőbb javíthatók legyenek. Igaz ez a járvány alatti válságmenedzsmentre és az azt követő építő fázisra is.
A nagy sikerre való tekintettel a Magyar CIVINET a következő virtuális találkozóját – a SASMob-Szeged projekttel közös szervezésben - április 28-án tartja és témája: „A járványhelyzet hatása a munkahelyi mobilitásra”. Regisztráció ezen a linken.
