A Mobilissimus a Magyar CIVINET Titkárságaként „Közlekedési kultúra és szemléletformálás – úton egy elfogadóbb mobilitás felé” címmel szervezett szakmai eseményt 2026. május 27-én Győrben. A délelőtt szakmai előadásokkal és beszélgetéssel telt, míg délután egy kerekasztal-beszélgetés formájában osztották meg tapasztalataikat a résztvevők. Az eseményt helyszínbejárással zártuk, melynek során Dr. Tóth Péter Győr Polgármesteri Hivatalának kabinetfőnöke megmutatta a város legfőbb közlekedési kihívásait és érdekességeit.
Az eseményt Dr. Tóth Péter nyitotta meg, aki az Önkormányzat képviselőjeként kiemelte a kommunikáció fontos szerepét. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a Városházát két éve megnyitották a lakosság számára, így szívesen várják/veszik a lakosok ötleteit. Továbbá beszélt arról az ellentmondásról, hogy míg a döntéshozók politikai ciklusokban, a tervezők hosszabb időtartamokban gondolnak, ez pedig sokszor gátja a közlekedésfejlesztésnek.
Dr. Tóth Péter
A nyitó előadást a Mobilissimus munkatársai tartották, melyben a tervezői tapasztalatokról számoltak be. Dr. Surányi Ráchel különböző városok közlekedési koncepciójához és mobilitási terveihez készülő online kérdőívek szabadszavas válaszai, illetve fókuszcsoportos beszélgetések eredményei alapján számolt be a tapasztalatokról. A lakosok maguktól hozzák be a közlekedéskor tapasztalt biztonságérzet hiányát mint problémát, melyet egyfelől a meglévő infrastruktúra hiánya, másfelől a közlekedési kultúra alacsony szintje okoz.
Dr. Surányi Ráchel
Ekés András a mindennapi frusztrációkról beszélt mind külföldi, mind hazai tapasztalatok alapján. Az egyik probléma, hogy sokan közlekedés közben vezetik le a feszültségeiket. A másik probléma az általános autóközpontú gondolkodás, mely például a híradásokban is tetten érhető. A szemléletformáló események, kampányok ezt próbálják ellensúlyozni, segíthetnek abban, hogy a lakosok úgy érezzék, hogy be vannak vonva a tervezés folyamatába. Végül pedig hozott néhány jó gyakorlatot is (pl. az osztrák városokban fellelhető színes átkelőkről).
Ekés András
Kovács Bendegúz, a BKK szóvivője és társadalmi kapcsolatok vezetője arról beszélt, hogy milyen egy jó szemléletformáló kampány. Mivel a Budapesti Mobilitási Tervben előírt közlekedési módmegoszlás alapján 2030-ra az autóval megtett utazások 10 százalékát kellene átterelni a közösségi közlekedésre, sokat foglalkoznak viselkedésváltozással, ahogy ők a szemléletformálást hívják. Fontos a személyes jelenlét, a storytelling, hogy minél közelebb hozzuk a történést ahhoz, akinek a viselkedését szeretnénk megváltoztatni, illetve a következetesség és hitelesség. Kovács szerint a BKK legkomplexebb szemléletformáló tevékenysége az iskolautca.
Kovács Bendegúz
Dr. Henézi Diána, a Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar egyetemi docense az egyetemi tapasztalatairól mesélt a résztvevőknek. Mivel a szakterülete a közlekedésbiztonság, nagyon sok hangsúlyt fektet arra az óráin is, hogy a diákok ezt komolyan vegyék. A közlekedésbiztonság órát szemléletformálásra is használja, mindezt interaktívan, az élmény alapú tanulásmódszertant alkalmazva. Emellett beszélt a városi tapasztalatokról is.
Dr. Henézi Diána
Halász Áron, a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának Aktív- és mikromobilitási csoportvezetője a kerékpározás népszerűsítésében szerzett tapasztalatairól beszélt. Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb teendő, hogy közelebb hozzuk a kerékpározást az emberekhez, elmondjuk nekik, hogy „Te is meg tudod csinálni”. A kerékpározással szembeni tévhitek lebontása mellett elsősorban a félelmet kell eloszlatni – mondta. Nagyon fontos, hogy a kerékpárosbarát fejlesztések műszaki tervezésével együtt a pozitív kommunikáció eszközeit is tervezzék meg előre a beruházó szervezetek, hiszen ezek a beruházások nemcsak a „kerékpárosoknak” szólnak, hanem főleg azoknak, akik még nem indultak el, de szeretnének biciklivel járni.
Halász Áron
A kerekasztal-beszélgetést Ekés András moderálta, és az alábbi panelistákból állt össze:
- Dr. Földes Dávid, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának tudományos munkatársa
- Markovics Róbert, a MÁV Személyszállítási Zrt. helyi járművezetője
- Dr. Surányi Ráchel, a Mobilissimus munkatársa és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutató munkatársa
- Varga Richárd, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőrfőkapitányság alezredese
- Dr. Winkler Ágoston, a Széchenyi István Egyetem, Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar egyetemi docense
Ekés András, Dr. Winkler Ágoston, Varga Richárd, Markovics Róbert, Dr. Földes Dávid, Dr. Surányi Ráchel (balról jobbra)
A beszélgetés a szemléletformálás sikereiről, kudarcairól, nehézségeiről szólt, a magyar társadalom közlekedési kultúrájának milyenségéről, annak okairól, a helyi és országos tapasztalatokról, illetve az elfogadásról. A hallgatóság egész nap nagyon aktív volt és viták alakultak ki például arról, hogy a védtelen közlekedőnek kell biztosítania a láthatóságát vagy a nagyobb járművel közlekedőknek kell jobban odafigyelnie a másikra.
A sikeres eseményt helyszínbejárással zártuk le, mely a Városháza Dísztermében kezdődött, a toronyban folytatódott, a végén pedig néhányan megnézték a belváros forgalomcsillapított utcáit.
Fotók: Együd Marcell, Ekés András és Surányi Ráchel (Mobilissimus)
