A munkahelyi mobilitási terv egy cég, cégcsoport vagy munkahelyi terület, övezet számára magas minőségben, korszerű elvek mentén készített szakmai dokumentáció, melynek célja a mobilitással közvetlenül és közvetetten összefüggő helyzetfeltárás, igényfelmérés, és azok alapján történő intézkedéscsomag és cselekvési terv megvalósításorientált kidolgozása, rendszeres visszacsatolás és utánkövetés mellett.
A foglalkoztatók számára elsődleges fontosságú, hogy hatékonyan és gazdaságosan működjenek, és jelentős részük kiemelt figyelmet fordít a társadalmi felelősségvállalásra és a környezet megóvására. A munkahelyi mobilitástervezés – az előbb említett kihívások leküzdése mellett – ez utóbbi stratégiai célok teljesítésére nyújt korszerű megoldást.
Fontos, hogy a javasolt intézkedések túlmutatnak a telephely(ek) területén, részben egyéb, kapcsolódó beruházásokra is irányulnak (mely igény így hatékonyabban eljuttatható az érintett felek, pl. városvezetés felé), de számos szabályozási, szervezési irányt is felvetnek.
A folyamatos fejlődés érdekében kiemelten fontos a rendszeres visszacsatolás, ezért a foglalkoztatóval közösen megállapított időközönként új felmérés és kiértékelő dokumentáció elkészítése javasolt, hogy nyomon követhető legyen a foglalkoztató intézményeiben megvalósuló változások.
Tervezési és tanácsadási tevékenységeink munkahelyek, munkáltatók számára:
- A cég és telephelyei elérhetőségének és működési feltételeinek feltérképezése
- Az alkalmazottak közlekedési szokásainak és szemléletének felmérése
- Aktív párbeszéd a cég mobilitásfejlesztéssel foglalkozó munkatársaival
- Testreszabott cselekvési terv összeállítása a cég sajátosságainak és az alkalmazottak igényeinek figyelembevételével
Milyen előnyökkel jár a foglalkoztatók számára a munkahelyi mobilitástervezés?
Cél a foglalkoztatói igények figyelembevételével, aktív együttműködés révén olyan közlekedési cselekvési terv megalkotása, amelynek megvalósításával előremutató fejlődés idézhető elő.
A változás a dolgozók és a munkáltató számára is előnyös, és nagyobb léptékben a helyi közösség hosszú távú érdekeit is szolgálja. A jól megtervezett munkahelyi mobilitási intézkedések bevezetése többek között az alábbi pozitív hatásokkal jár:
- költséghatékonyabbá és klímatudatosabbá válik a munkahely(ek) elérése és adott esetben az egyes telephelyek közötti közlekedés,
- segíti a foglalkoztatót a működés helye szerinti városon belüli és az esetleges vidéki célterületekről munkába járás szervezési és módválasztási kérdéseiben,
- javaslatokat fogalmaz meg a közösségi közlekedésen túl az egyéni közlekedést választók számára hatékonyabb, finanszírozhatóbb és környezettudatosabb, megosztott megoldások irányában,
- reagál az emelkedő üzemanyagárakra, inflációs nyomásra, esetleges parkolási problémák enyhítésének igényére,
- az intézkedések közösségformáló ereje pozitív hatást fejt ki a dolgozók motivációjára,
- szélesebb körű munkáltatói mobilitási kínálattal és minden közlekedői csoportra kialakított megoldásokkal erősíthető a munkáltatói márka (employer branding) és ezáltal a cég munkaerőmegtartó képessége,
- csökken a hivatásforgalomból és főleg az egyéni gépjárműhasználatból eredő környezetterhelés,
- csökkenthetők a létesítmények közlekedési célú beruházási és gazdálkodási költségei,
- az aktív közlekedési módok választása hosszú távon kedvezően hat az alkalmazottak egészségi állapotára,
- az intézkedések kedvező hatással vannak a közlekedés-biztonságra és a dolgozók mobilitás-tudatosságára.
Munkahelyi mobilitástervezéssel kapcsolatos tapasztalataink:
- Smart Alliance For Sustainable Mobility (SASMOB) projekt (Urban Innovative Action program, 2019-2022): 7 szegedi nagyfoglalkoztató szakmai támogatása, összesen 5000 munkavállalóval
- SHAREPLACE projekt (Interreg CE program, 2017-2020): céges carpooling pilot előkészítése
- Nagyfoglalkoztatói buszhálózat és -menetrend fejlesztése, valamint új, munkába járást segítő tarifarendszer kidolgozása és foglalkoztatói fórumok szervezése Nyíregyházán