A Magyar CIVINET 34. találkozóján a mikromobilitás közlekedésbiztonsági kérdései, a megosztott közlekedési szolgáltatások használati szokásai, valamint a közbringa-rendszerek fejlesztési lehetőségei kerültek a középpontba. Az öt előadás budapesti (ezen belül különösen is rákosmenti), valamint veszprémi tapasztalatokon keresztül mutatta be, hogyan válhatnak ezek a szolgáltatások a városi mobilitás fontos elemeivé, ezzel enyhítve a közlekedési problémákon.
A városi közlekedés számos kihívással szembesül: a növekvő személygépkocsi-használat, a közúti torlódások, a túlzó térhasználat és a közlekedésbiztonsági problémák egyaránt indokolttá teszik az alternatív megoldások keresését. A megosztott mobilitási szolgáltatások, köztük a közbringa- és rollermegosztó rendszerek, hozzájárulhatnak az egyéni járműbirtoklás mérsékléséhez, és kényelmesebb kapcsolatot teremthetnek a közösségi közlekedéssel. Ehhez azonban a szolgáltatások fejlesztése mellett a biztonságra, az elérhetőségre és a felhasználói igényekre is figyelmet kell fordítani.
A találkozó téma- és helyszínválasztásában a mikromobilitási eszközök (és azon belül is főleg az elektromos meghajtású rollerek) használatának elterjedésén és az ehhez kapcsolódó konfliktusokon túl a Bubi rákosmenti pilot projektje fontos szerepet játszott. Dr. Bakos András, Rákosmente alpolgármestere köszöntő beszédében kiemelte, hogy számukra nagyon fontos a 15-perces város lehetőségeinek megteremtése, melyhez a megosztott közlekedés nagyban hozzá tud járulni. Ez a 3 hónapig tartó próbaüzem egyfajta közlekedési laboratóriumként fog szolgálni.
Dr. Bakos András
Mit tudnak a megosztott mobilitási szolgáltatások?
Dr. Földes Dávid, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedési és Járműmérnöki Kar munkatársa és Dr. Surányi Ráchel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatója a megosztott városi közlekedés szerepét, társadalmi megítélését és használati szokásait ismertették. A kutatás szakértői és fókuszcsoportos interjúkra, reprezentatív kérdőíves felmérésre, valamint a MOL Bubi bérlési adatainak elemzésére épült. A budapesti kérdőíves vizsgálat 836, jogosítvánnyal rendelkező felnőtt bevonásával készült.
Az eredmények szerint a megosztott mobilitási szolgáltatások használatában fontos szerepet játszik az elérhetőség: a szolgáltatási területtől távolabb élők körében alacsonyabb a használók aránya. A felhasználók számára a szolgáltatások ára mellett a gyakorlati szempontok is meghatározóak. A kis flotta, a hosszabb gyaloglási távolságok, a korlátozott szolgáltatási terület, az infrastruktúra hiányosságai és a közlekedésbiztonsággal kapcsolatos aggályok egyaránt visszatarthatják a potenciális használókat. A megosztott kerékpárok szerepe ráadásul nem kizárólag a közösségi közlekedés kiegészítése: bizonyos útvonalakon alternatívát is jelenthetnek a tömegközlekedéssel szemben. A kutatás ezért a ráhordó kapcsolatok erősítését, a szolgáltatások jobb integrációját és az új felhasználók megszólítását is fontos fejlesztési irányként jelölte meg.
Dr. Földes Dávid és Dr. Surányi Ráchel
Három év tapasztalatai Veszprémben
Bartha László István, a V-Busz Kft. ügyvezetője a veszprémi közbringa-rendszer hároméves tapasztalatait foglalta össze. A V-Bike kizárólag elektromos rásegítésű, pedelec típusú kerékpárokkal működik, és az indulása óta folyamatosan bővül.
A bemutatott adatok szerint 2025-re a kerékpárok száma 146-ra, a dokkolóállásoké 272-re, a gyűjtőállomásoké pedig 19-re nőtt. Ez az induláshoz képest rendre 46, 81 és 90 százalékos bővülést jelentett a bemutatott mutatók alapján.
A rendszer fejlődésében fontos szerepet játszik a kedvező bérleti konstrukció, a Veszprém Kártya integrációja, a megfelelő kerékpár- és dokkolóarány, valamint a jó területi lefedettség. A bérlés első 30 perce díjmentes, a kedvezményes féléves bérlet ára pedig 500 forint, amit az tesz lehetővé, hogy az önkormányzat közszolgáltatásként tekint rá. A szolgáltatás 2025-ben összesen 42 947 bérlést regisztrált. A tapasztalatok a helyi vállalkozásokkal és a Pannon Egyetemmel kialakított együttműködések jelentőségére, valamint a térségi bővítés lehetőségére is rámutattak.
Bartha László István
MOL Bubi 3.0: nagyobb lefedettség, rugalmasabb használat
Sebők Máté, a BKK társadalmi kapcsolatokért felelős senior munkatársa a MOL Bubi megújult szolgáltatását és a 3.0-s rendszer fejlesztési irányait mutatta be. A közbringa célja, hogy népszerűsítse a városi kerékpározást, megkönnyítse az első és utolsó kilométer megtételét, és a közösségi közlekedéssel együttműködve tegye rugalmasabbá a városi utazásokat. A Bubi korábbi fejlesztési szakaszai azt mutatták, hogy az egyszerűbb digitális használat, az átláthatóbb árazás, a könnyebben használható kerékpárok és a célzott kommunikáció jelentősen növelhetik a szolgáltatás népszerűségét.
A következő fejlesztési szakasz egyik legfontosabb célja a területi lefedettség növelése és új felhasználói csoportok elérése. A tervek között a klasszikus kerékpárok mellett az elektromos rásegítésű kerékpárok nagyobb arányú megjelenése, a közlekedési csomópontok jobb kiszolgálása és a MOL Bubi integrációs lehetőségeinek bővítése is szerepel.
Az előadásban ismertetett ügyfélfelmérések szerint a gyakoribb használat legfontosabb feltételei közé tartozik, hogy a felhasználók közelében legyen elérhető állomás, és biztonságos, jó minőségű kerékpáros infrastruktúrán közlekedhessenek. A fejlesztés így nem csupán a kerékpárok számáról szól: a szolgáltatás és a városi infrastruktúra összehangolása egyaránt szükséges.
Sebők Máté
Mit mutat a rákosmenti pilot?
Trinh Tuan Viet, a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet munkatársa a MOL Bubi rákosmenti pilotprojektjének első tapasztalatait ismertette. A vizsgálat a 2026. szeptember 1. és 25. közötti bérléseket elemezte, a 11 Mobi-ponton elérhető szolgáltatás használatára összpontosítva.
A vizsgált időszakban (ami a pilot első harmada) 306 rákosmenti bérlést rögzítettek, ami egyelőre csak korlátozottan alkalmas következtetések levonására. A bérlések medián időtartama 10,32 perc, átlaga 17,7 perc volt, ami arra utal, hogy a rövidebb utak mellett néhány hosszabb bérlés is jelentősen befolyásolta az átlagot. A használat heti ritmusa eltért a budapesti mintázattól: Rákosmentén hétfőn volt a legtöbb bérlés, miközben a szombati aktivitás is kiemelkedőnek bizonyult. Az elektromos kerékpárok a bérlések 35 százalékát tették ki, és átlagos használati idejük lényegében megegyezett a hagyományos kerékpárokéval. Az utak közel 71 százaléka állomáshoz kötődött, miközben a bérlések közel háromtizede legalább az egyik végpontján állomáson kívüli helyszínt érintett.
A pilot a DREAMS európai projekt tágabb céljaihoz kapcsolódik, amely a városszéli, 15 perces városrészek kialakítását, a fenntartható mobilitási szolgáltatásokat és a helyi igények jobb megértését vizsgálja. A tapasztalatok hozzájárulhatnak annak feltárásához, hogy a közbringa milyen szerepet tölthet be a városközponttól távolabb fekvő városrészek mindennapi közlekedésében.
Trinh Tuan Viet
A szolgáltatások és a városi környezet együtt fejlődnek
Az előadások közös tanulsága, hogy a fenntartható városi mobilitás fejlesztése összetett feladat. A megosztott kerékpárok és más mikromobilitási eszközök új lehetőségeket kínálnak a mindennapi utazásokhoz, de sikerükhöz az életszerű szabályozás, a megfelelő infrastruktúra, a biztonságos közlekedési környezet, az elérhető szolgáltatások és a felhasználói igények figyelembevétele egyaránt szükséges.
A budapesti kutatások, a veszprémi üzemeltetési tapasztalatok és a rákosmenti pilot egyaránt azt mutatják, hogy a helyi sajátosságokra építő fejlesztések és az adatokra támaszkodó tervezés segíthetik a közbringa-szolgáltatások fejlődését. A cél nem önmagában a járművek számának növelése, hanem az, hogy a lakosok számára több helyzetben váljon valódi, kényelmes és biztonságos alternatívává a fenntartható közlekedés.
Helyszínbejárás, Bubizás
