A 2023 májusa és 2026 áprilisa között megvalósult, az Interreg Central Europe Program által támogatott NXTLVL Parking projektben Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata és a Mobilissimus Kft. partnerként vett részt. A projekt célja a parkoláspolitika tovább gondolása és a fenntartható városi mobilitás elősegítése volt innovatív parkolásmenedzsment-eszközök alkalmazásával. Az együttműködés keretében többek között sor került a kerület parkoláspolitikájának átfogó auditjára egy egységes nemzetközi módszertan (ParkPAD) alapján, a fejlesztési irányok meghatározására, valamint pilot intézkedések kidolgozására és megvalósítására is.
Ugyanennek a projektnek a keretében készült 10 infografika, mely a lakosság szemléletformálását tűzte ki célul.
Fenntartható közlekedés
A bicibusz és pedibusz (vagy lábbusz) egyre több kerületben (Óbudán, Terézvárosban) és városban (Budakeszin, Törökbálinton, Gödöllőn, Szentendrén) megtalálható. A lényege, hogy egy csoport kisiskolás kísérővel jár óvodába/iskolába – ezzel is helyettesítve az anya- vagy apataxi jelenséget. Ezzel nem csak sok szén-dioxid-kibocsátást spórolunk meg, hanem a gyerekek is sokat nyernek azzal, ha mozgással kezdik a napot. Továbbá közösségi élményt is nyújt és már fiatal korban hozzájárul a fenntartható közlekedési szokások kialakulásához.
A fenntartható mobilitásért és az élhető városért a megosztott közlekedési szolgáltatások igénybevételével is sokat lehet tenni. Az egyes megosztott eszközök funkciója eltérő. A mikromobilitási eszközöknek (roller, kerékpár) elsősorban az első/utolsó kilométer megtételét segítik, emellett nagyobb szabadságot és függetlenséget ad. A megosztott autó akár 20 saját tulajdonú autót is kiválthat, ezáltal pedig kevesebb közterületet foglal el.
Akit érdekel a legfrissebb hazai kutatás megosztott közlekedés témában, az itt és itt olvashat róla bővebben.
A fenntartható közlekedés egy másik formája a közösségi közlekedés. Ahogy az adatokból is jól látszik: nemcsak helyet spórolhatunk azzal, ha autóból közösségi közlekedési eszközre szállunk át, de az egy utaskilométerre jutó szén-dioxid-kibocsátás is jellemzően alacsonyabb. Ezzel pedig csökken a környezeti terhelés, a város élhetőbbé válik és több terület maradna a zöldfelületek számára.
Közterületek felosztása, élhető város
A fenntartható közterülethasználat legfőbb dilemmáját foglalja össze az alábbi kép: Hogyan lehetne úgy felosztani a közterületeket, hogy legyen elég hely a parkoló autóknak, de közben élhetőbb is legyen a város? A közterületeken hosszú ideig tárolt autók értékes közterületeket foglalnak el; érdemes lenne racionalizálni a közterületek használatát úgy, hogy minél több érintett számára megfelelő megoldást nyújtson.
Mit lehet tenni a hőség ellen?
Az élhető városnak egyéb aspektusai is vannak: a közlekedésen kívül egy másik nagyon fontos terület a klímaváltozás okozta hőség. Ez ellen az alábbi módokon segíthetünk: egyéni szinten az öltözködési, vízfogyasztási és sétálási szokásainkon tudunk változtatni, míg közösségi szinten bekapcsolódhatunk helyi kezdeményezésekbe (például a 10 Millió Fa helyi szervezetéhez önkéntesként lehet csatlakozni, a társasházat meggyőzhetjük, hogy éljen a különböző aktuális pályázati lehetőségekkel, hűsítőpontokat alakíthatunk ki stb.).
Ahogy az infografika is jól szemlélteti: a zöld felületek nem csak arra jók, hogy megkössék a szén-dioxidot, hanem arra is, hogy ezzel egyidőben árnyékot adjanak, lehűtsék a levegőt.
Az infografikák az INTERREG NXTLVL projekt keretében készültek a Creative Studio közreműködésével.
