Előzmények
Kecskemét első Kerékpárforgalmi Hálózati Terve (KHT) 2014-ben készült el. Az azóta eltelt időszakban a város kerékpáros infrastruktúrája jelentősen fejlődött: új hálózati elemek épültek ki, a meglévő létesítmények egy része megújult, a város északi és déli területein, valamint a Déli Gazdasági Területen is bővült a kerékpáros hálózat. Ugyanakkor számos, már a korábbi tervben is azonosított probléma továbbra is fennáll, különösen a hálózat folytonossága, a fontos csomóponti átvezetések és egyes infrastruktúraelemek minősége tekintetében.
A felülvizsgálat aktualitását a kerékpáros közlekedés körülményeinek változása mellett a Kecskeméti Közlekedési Koncepció 2025-ös elkészítése is adta, melyet szintén a Mobilissimus készített. A KHT felülvizsgálata ezzel párhuzamosan, ugyanabban a tervezési folyamatban készült, szoros kapcsolatban Kecskemét Fenntartható Városi Mobilitási Tervének felülvizsgálatával. A tervezés során ezért a korábbi KHT tapasztalatai mellett a legfrissebb közlekedési vizsgálatokat és a város aktuális fejlesztési irányait is figyelembe vettük.
Biciklitároló
Fotó: Kanalas Imre
A Kerékpárforgalmi Hálózati Terv felülvizsgálata
A munka célja a város és környezete kerékpáros közlekedési helyzetének átfogó értékelése, a kerékpározást akadályozó tényezők feltárása, valamint egy olyan fejlesztési keret kialakítása volt, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a kerékpár a mindennapi városi közlekedésben még többek számára valódi alternatívát jelentsen.
Kecskemét kedvező adottságokkal rendelkezik a kerékpározás szempontjából: sík fekvésű, hagyományosan erős a kerékpározás szerepe, és a város több pontján ma is jól működő kerékpáros létesítmények találhatók. A 2022-es népszámlálás alapján a munkába és iskolába járásban a kerékpározás részaránya 10,6% volt. Ugyanakkor ez az érték 2011-ben még 15% volt, miközben a város motorizációja jelentősen növekedett.
A vizsgálatok egyik legfontosabb megállapítása, hogy Kecskeméten nem elsősorban önálló kerékpárutak sokaságára, hanem egy összefüggő, egységes minőségű és biztonságosan használható városi gerinchálózat kialakítására van szükség. Kiemelt problémát jelentenek a hálózat folytonosságát megszakító csomópontok, a vasútvonalak és az M5 autópálya átjárhatósága, valamint egyes alacsony műszaki színvonalú szakaszok. A déli városrészek és a Belváros közötti kapcsolatok fejlesztése szintén fontos feladat.
A felülvizsgált terv ennek megfelelően több, egymással összefüggő fejlesztési irányt határoz meg. Elsőként a meglévő hálózat hiányzó kulcselemeinek és fontos csomóponti átvezetéseinek pótlását, valamint a legforgalmasabb meglévő szakaszok minőségi fejlesztését irányozza elő. Emellett kiemelt cél a Belváros kerékpárosbarát átalakítása, a városrészek és a Belváros közötti minőségi főtengelyek létrehozása, továbbá a déli városrészek megfelelő bekötése.
A városi hálózat fejlesztése mellett a terv a szabadidős és turisztikai célú kerékpáros útvonalak kialakításával, valamint a szomszédos települések – Ballószög és Helvécia – felé vezető kerékpáros kapcsolatok erősítésével is foglalkozik, összhangban a Bács-Kiskun vármegyei kerékpárforgalmi főhálózati tervvel. Emellett kiemelt figyelmet kap a kerékpárparkolási lehetőségek fejlesztése és a kerékpáros közlekedés, valamint a közösségi közlekedés kapcsolatának erősítése. Ennek részeként fontos szerepet töltenek be a B+R létesítmények, a kerékpárszállítási lehetőségek bővítése, továbbá a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó adatgyűjtés és adatalapú tervezés fejlesztése.
Autómentes nap
Fotó: Kanalas Imre
A fejlesztések nem kizárólag infrastrukturális beavatkozásokból állnak. A terv szervezeti és üzemeltetési feladatokat, rendszeres kerékpáros forgalomszámlálást, szemléletformáló és oktatási intézkedéseket, valamint kerékpáros eseményeket is javasol. A megvalósítás rövid, közép- és hosszú távú ütemezésben került meghatározásra, így a fejlesztési elképzelések fokozatosan, egymásra épülve valósíthatók meg.
A felülvizsgálat eredményeként Kecskemét egy olyan aktualizált kerékpárforgalmi hálózati tervvel rendelkezik, amely a meglévő infrastruktúra értékeire építve jelöli ki a legfontosabb beavatkozási pontokat és a hosszabb távú fejlesztési irányokat. A cél egy olyan összefüggő, biztonságos és magas minőségű kerékpáros rendszer kialakítása, amely a mindennapi közlekedést, a szabadidős kerékpározást és a térségi kapcsolatokat egyaránt támogatja.
Megrendelő: AIPA Közhasznú Nonprofit Kft.
Teljesítés éve: 2025-2026
Borítókép: Kanalas Imre