Mi történik akkor, ha arra volna igény, hogy a busz ne fix menetrend szerint induljon el, vagy az útvonala ne legyen előre kőbe vésett, hanem az utasok igényei rajzolják ki? Az igényvezérelt közlekedés – angolul Demand Responsive Transport (DRT) – pontosan erre ad választ. Egy olyan rugalmas közösségi közlekedési megoldásról van szó, amely egyszerre képes alkalmazkodni a valós utazási igényekhez, csökkenteni a pazarló járműfutást, és újraértelmezni azt, mit is jelent a közszolgáltatás egyes periferikusabb területeken a 21. században.
Magyarországon a DRT nem újkeletű gondolat: az elmúlt húsz évben több hullámban, eltérő célokkal és megközelítésekkel jelent meg. A kezdeti, jellemzően szociális indíttatású megoldások mára egyre inkább digitális, adatvezérelt szolgáltatásokká alakulnak. Ezek a kísérletek nemcsak az utasoknak mutatnak alternatívát, hanem a megrendelőknek és szolgáltatóknak is fontos tanulási terepet jelentenek a jövő közlekedési rendszereinek kialakításához.
Az EIPP-projekt keretében megvalósult teszt-szolgáltatás átadása Gödöllőn, 2025 július 13-én.
Fotó: Dr. Lakatos András
Ezt a gondolkodást erősítette a fenntartható városi mobilitás iránt elkötelezett Mobilissimus által szervezett szakmai nap is, melyre az Interreg CENTRAL EUROPE GreenPATH projekt keretében került sor. Az esemény középpontjában az igényvezérelt közlekedés tervezésében és üzemeltetésében tapasztalattal rendelkező tervezők, megrendelők és szolgáltatók, illetve az egyetemi szféra képviselői osztották meg gondolataikat arról, hol tart ma a hazai gyakorlat, és mi kell ahhoz, hogy ezek a rendszerek ne csak pilotként, hanem tartós megoldásként is megjelenjenek és elterjedjenek.
A közös tanulság egyértelmű volt: a technológia már nem akadály. A valódi kihívás a szemléletváltásban, az intézményi keretek rugalmasságában és az érintett szereplők – különösen az utasok – bevonásában rejlik.
A GreenPATH projekt: kísérletezés élesben
A magyar, olasz, német, szlovén, osztrák és horvát partnerek együttműködésében megvalósuló projekt célja olyan mobilitásmenedzsment eszközök és mobilitási megoldások kidolgozása és tesztelése, melyek a lakó- és munkahely közötti ingázás fenntarthatóbbá tételét célozzák a közép-európai városok funkcionális várostérségeiben (FUA). A projektben résztvevő, a mobilitás szervezésében érdekelt helyi és regionális hatóságok, közösségi közlekedési szolgáltatók, egyetemek és kutatóintézetek kísérleti projektjei keretében kifejlesztett megoldások, újszerű technológiák alkalmazásán és az ingázással kapcsolatos adatmegosztás révén javítják a közlekedés hatékonyságát, és a valós idejű információk biztosításával személyre szabott utazási lehetőségeket nyújtanak az utazóközönség számára. A GreenPATH projekt célja továbbá a közösen kidolgozott stratégiák és cselekvési tervek integrálása a meglévő Fenntartható Városi Mobilitási Tervekbe (SUMP).
Mi hívta életre a hazai igényvezérelt rendszereket?
Magyarországon az igényvezérelt közlekedés bevezetését elsősorban gyakorlati szempontok indokolták, és katalizálják jelenleg is. Ide tartozik a periférikus és kertvárosi területek kiszolgálásának igénye, mely során, jellemzően a ritkán lakott városrészeken – például a nyíregyházi bokortanyákon vagy Budapest kertvárosi övezeteiben – a hagyományos menetrendi buszjáratok gyakran gazdaságtalanok, sőt néha fizikailag is kivitelezhetetlenek.
A rugalmas mobilitási megoldások kialakításában további motivációs szempont a nagyfoglalkoztatók atipikus munkarendjeihez való alkalmazkodás is. Az ipari parkok, műszakos munkavégzésére, az elszórt időpontú utazási igényekre a fix menetrend ritkán ad jó választ. Kecskemét és Nyíregyháza példája jól mutatja, hogy az igényvezérelt megoldások valódi hozzáadott értékkel bírnak a város mobilitási rendszerében.
A DRT a fentieken túlmenően gyógyír lehet olyan hétköznapi mobilitási igények kiszolgálására, mint a csatlakozások biztosítása. Kora reggeli vagy késő esti vasúti kapcsolatok esetén sokszor már nincs értelme fix járatot fenntartani, noha az utasigény továbbra is létezik.
Végül nem elhanyagolható szempont a rugalmas mobilitási megoldások iránti elköteleződés tekintetében a környezeti és hatékonysági szempontok érvényesítése. Az igényekre optimalizáltan közlekedő jármű kevesebb zajt, kevesebb károsanyag-kibocsátást és alacsonyabb üzemeltetési költséget jelent.
Mindez nemcsak városi, hanem helyközi környezetben is komoly lehetőségeket rejt: a kistelepülések elérése, betérő járatok optimalizálása vagy akár turisztikai térségek (pl. a Balaton környéke) rugalmas kiszolgálása terén.
Hazai példák: sokféle út, közös tanulságok
A magyar DRT-gyakorlat rendkívül sokszínű, a hazai tapasztalatok a fővárosban egészen a 2000-es évekig nyúlnak vissza, a 2006-ban indult éjszakai hálózaton közlekedő 937-es éjszakai járattal kezdődtek. Majd igényvezérelt szolgáltatás a BKK szervezésében 2013 óta már 12 nappali viszonylaton üzemel, Telebusz, illetve Telefogas néven (pl. 219-es vonal), és integrálódott a BudapestGO alkalmazásba is. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló DREAM_PACE projekt keretében pedig 2025 augusztusa óta tesztelik a 274-es vonalat, a XVI. kerületben, amely a Csobaj-bánya menti lakóövezetben rugalmas útvonaltervezéssel és 12 fel- és leszállópont érintésével biztosít gyors átszállási kapcsolatot a H8-as és H9-es HÉV-vonalakhoz Cinkota állomáson, illetve a 31-es buszhoz Árpádföld északi részén. A 274-es újdonsága, hogy az útvonal kialakítása a mindenkori igények alapján áll össze, így az egyes felszállópontokról való indulás eltérhet egyik napról a másikra, de az érkezés a hévhez azonos. Ellenirányban is, a hévtől való indulás fix időpontban történik, de már az érkezés a megállópontokba az útvonal függvényében pár perccel eltérhet. Jelenleg ez a legrugalmasabb modellben közlekedő igényvezérelt autóbuszjárat Magyarországon.
Csobajbusz, vagy számszerűstve 274-es viszonylat
Fotó: Ekés András
A fővároson kívül számos vidéki városban működik igényvezérelt közlekedés. A nyíregyházi DRT múltja a 2000-es évekre tekint vissza, az akkori szolgáltatással az önkormányzat szociális szempontokat szem előtt tartva, a bokortanyák kiszolgálását célozta. Mára azonban megújult, digitalizált formában, GYEREBUSZ néven segíti az éjszakai és egyes időszakokban a külterületi közlekedést. Az éjszakai mobilitást 2023 decembere óta biztosítja a GYEREBUSZ, melynek keretében a 900-as, 901-es és 902-es vonalakon az utasok előzetes regisztráció és foglalás után utazhatnak, segítve a városméretből adódó speciális igények hatékony kielégítését. Az éjszakai buszok egyben a szolgálati járatok is, optimalizálva a járművezetők munkába járását és onnan hazatérését és a peremidős utasigények kielégítését.
Gyerebusz - a nyíregyházi igényvezérelt hálózat, ami segítségével létrejött a városban az éjszakai közlekedés
Fotó: Dankó György
Kecskeméten, a helyi közlekedésszervező, Kecskeméti Közlekedési Központ (KeKo) 148-as, igényvezérelt járata a GreenPATH projekt részeként egy félig rugalmas útvonalon szolgálta ki a Déli Iparterület és a Mercedes-gyár környékének utazási igényeit a korábban lefedetlen napközbeni időszakokban egy fél éves próbaidőszak alatt.
GreenPath projekt keretében tesztelt 148-as busz
Fotó: Mobilissimus
A budapesti agglomerációban, Gödöllő jár élen az igényvezérelt közlekedés tesztelésében, mely során az EIPP (dél-koreai - magyar) nemzetközi projekt keretében vizsgáltak egy rendkívül rugalmas szolgáltatási formát. A 2,5 hónapos tesztidőszakban (2025 augusztus közepétől október végéig) a kertvárosi városrész és a belvárosban található forgalomvonzó pontok között közlekedtek a 8+1 fős minibuszok. Az igénybejelentésre az utazás előtt maximum 30 perccel volt lehetőség (azaz a rendszer 30 percnél korábbi igénybejelentést nem kezelt) egy okostelefonra letölthető applikáción keresztül. A projekt célja az alacsonyabb laksűrűségű, hagyományos közösségi közlekedéssel csak a határoló utakon rendelkező Kertváros városrész magasabb szolgáltatási színvonalon történő kiszolgálása volt. A tesztidőszak alatt a MÁV Személyszállítási Zrt. biztosította a közlekedést 2 db minibusszal. Az utazóközönség a szolgáltatást díjmentesen vehette igénybe a tesztidőszak alatt.
Végül a hazai példák sorában megemlítendő, zalaegerszegi ZERGE igényvezérelt kisbuszos szolgáltatás, mely az egyik első vidéki DRT volt és a periferikus lakóterületek kiszolgálását célozta, évtizedes mobilitási igény-hiányt pótolva. A Z1, Z2 és Z3 viszonylatok tesztjelleggel közlekedtek az Interreg CE SHAREPLACE projekt keretében 2019 őszén és 2020 őszén néhány hónapos tesztidőszakok során. A cél a város periférikus, dombos, régi zártkertes, nehezen megközelíthető Gálafej, Ebergény és Bazita városrészeinek meglévő közösségi közlekedési hálózatba történő bekötése volt. A teszt sikeres volt, a gálafeji vonalat sűríteni kellett a második évben. Azonban az EU források lejártával minden lakossági igény ellenére a város nem folytatta a szolgáltatás megrendelését, így a területek újból ellátatlanok maradtak.
A maga nemében úttörő volt hazánkban a Zerge
Fotó: Ekés András
A hazai példák együttesen mutatják meg, hogy nincs „egyetlen jó modell”. A rugalmasság mértéke, a technológiai háttér és az intézményi beágyazottság mind-mind meghatározó tényezők.
Tanulási folyamat minden szereplőnek
Az igényvezérelt közlekedés sikere nemcsak a technológiai újítások alkalmazásában rejlik, hanem kulturális váltást, újszerű magatartást kíván az érintett szereplőktől. Az utasoknak adaptálódniuk szükséges az újszerű szolgáltatás megszokottól eltérő igénybevételéhez, az ehhez kapcsolódó digitális eszközök használatához. Míg a szolgáltatóknak új üzemeltetési gyakorlatokat kell kialakítaniuk, a megrendelőknek pedig meg kell teremteniük a DRT működéséhez szükséges közszolgáltatási szerződéses feltételeket.
Zerge a második tesztidőszak alatt, 2020 őszén
Fotó: Mobilissimus
Kulcskérdés az inkluzivitás: a digitális foglalás mellett telefonos és személyes lehetőségeket is biztosítani szükséges azok számára, akik nem használnak okos eszközöket, de szeretnék élvezni a rugalmas közlekedés nyújtotta előnyöket. Ugyanilyen fontos a kommunikáció és az edukáció, hiszen az ismeretlentől való félelem sokszor nagyobb akadály, mint maga a rendszer.
Miért érdemes mégis belevágni?
A megrendelői oldal számára a DRT legnagyobb értéke, hogy egyrészt lefedi a hagyományos rendszerből kieső idősávokat, javítja a városon belüli nagyfoglalkoztatók és iparterületek elérhetőségét, ellensúlyozva azok rendszerint egyéni gépjárművel való kiszolgálásának dominanciáját. A DRT előnye továbbá, hogy csökkenti a felesleges járműfutást, ezáltal hosszú távon költséghatékonyabb, környezetkímélőbb működést tesz lehetővé, főleg már egy méretgazdaságos formában, akár helyközi szolgáltatásokban is.
A Csobajbusz belső kijelzője
Fotó: Ekés András
Hogyan tovább?
A jövő kulcsa az integráció: az igényvezérelt járatoknak szervesen kell kapcsolódniuk a meglévő hálózatokhoz, szolgáltatásokhoz. Emellett szükség van rugalmasabb közszolgáltatási szerződésekre, kisebb – akár zéró emissziós – járművek beszerzésére, és a foglalási rendszerek minél egyszerűbb és felhasználóbarát kialakítására a könnyű kezelhetőség érdekében. Fontos a megrendelők, közlekedésszervezők és szolgáltatók szemléletformálása, a lakosság és érintett használói csoportok tervezésbe történő bevonása.
Összességében az igényvezérelt közlekedés Magyarországon már bizonyított. A kérdés nem az, hogy működik-e, hanem az, hogy képesek vagyunk-e rendszerszinten lehetőséget látni benne, megoldva a még nyitott jogi és üzemeltetési kérdéseket, miközben már hasznosítani lehet a korábbi és jelenlegi pilotok tapasztalatait.
Nyitóképünkön: az EIPP-projektben megvalósult tesztszolgáltatás átadás Gödöllőn, 2025. július 13-án (fotó: Lakatos András)
Eredetileg megjelent az iho.hu-n: https://iho.hu/hirek/rugalmas-mobilitas-a-mindennapokban-mit-adhat-az-i…;
