Március 26-án Mobilitási Fórumot szervezett az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) a biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ kiállítótermében. A rendezvény középpontjában az agglomerációs településeket érintő mobilitási kihívások álltak, ami nem csak a biatorbágyiakat vonzotta, a civilek és önkormányzati képviselők mellett érkeztek érdeklődők például Diósdról is. Gertheis Antal, a Mobilissimus ügyvezetője is részt vett rajta panelistaként.
A találkozó elején a résztvevők egy rövid bemutató keretében ismerhették meg az ÉTOSZ történetét és céljait. A szakmai és civil szervezet a települések élhetőségének javítását tűzte ki célul. Küldetésük, hogy összefogják az önkormányzatokat, szakembereket és civil szereplőket, és elősegítsék a fenntartható településfejlesztést. Tevékenységük során kiemelt figyelmet fordítanak a környezettudatos megoldások, a zöldfelületek fejlesztése, a közlekedés korszerűsítése és a közösségi terek erősítése terén bevált jó gyakorlatok gyűjtésére és terjesztésére. Emellett szakmai fórumokat, képzéseket és konferenciákat szerveznek, valamint támogatják az önkormányzatokat fejlesztési kérdésekben, miközben hozzájárulnak a társadalmi szemléletformáláshoz és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség erősítéséhez.
Bartuszek Lilla, ÉTOSZ
Fotó: Bencze Tibor
Határ Ágnes környezetvédelmi szerint a mobilitással kapcsolatos jelenlegi problémák a közlekedési kultúra és az általános közlekedési morál hiányosságaiból fakadnak. A központi kérdés az, hogy miképp lehet ezen változtatni.
Határ Ágnes, környezetvédelmi tanácsnok
Fotó: Bencze Tibor
Alapproblémák
A rendezvény gerincét a „Városi mobilitás fejlesztési irányai” című panelbeszélgetés adta. Dobrocsi Tamás, a Create Value Kft. ügyvezetője szerint az infrastrukturális keretek adottak, a probléma gyökere – Határ Ágneshez kapcsolódva – a közlekedési kultúrában található. A korábbi mérnöki szemléletet felváltotta a szociológiai és pszichológiai megközelítés. Általános az agglomerációban is a településeken belüli napi szintű ingázás. Az óvodák, iskolák és bölcsődék eléréshez a szülők naponta legalább kétszer ülnek autóba; ez a csúcsidőszakokban hatalmas torlódásokat eredményez. Érdekes azonban, hogy a köztes időszakokban szinte teljes a nyugalom az utakon. A főváros és a települések közötti ingázás természete annyiban más, hogy bár rendelkezésre állnak közösségi közlekedési eszközök, ezeket az emberek nem használják ki. Több helyen nincsenek helyi járatok, vagy ha vannak is, főleg csúcsidőszakokban járnak csak. A vonatot és a távolsági buszt a rossz minőségű infrastruktúra miatt kevesebben választják. Sok a késés, lassúak a járatok. Javítás és fejlesztés helyett az elmúlt időszakban szinte minden beruházás az autózást helyezte a középpontba. Az úthálózat van, ahol sokkal jobb, mint a korábbi évtizedekben, de a gépjárművek számának emelkedése miatt be kell látni, hogy egy bizonyos szint felett ez az állapot nem fenntartható. Az autók száma a falvak és városok lakosságszámának növekedésével párhuzamosan nő és elmondható, hogy a települések gyorsabban nőnek, mint ahogy fejlődnek.
Megoldási javaslatok és az érintettek felelőssége
A szakemberek szerint a leghatékonyabb megoldás a szemléletváltás lehet. Az emberekkel meg kell értetni, hogy nem mindig az autó a legjobb megoldás. Számos egyszerűbb, olcsóbb közlekedési eszköz áll rendelkezésre, legyen szó településeken belüli vagy közötti utazásról; ez jelentősen csökkentené a forgalmat. Biatorbágyon belül például a közlekedésben résztvevők 50%-a használja az autóját. Az utakat több csoportra osztották fel. A gyűjtőutak és főútvonalak esetében szinte garantált a dugó és a torlódás. Ilyenkor sokan a mellékutakat és kisebb utcákat választják menekülésként; ez további gondokat okoz. A lakó-pihenő övezetekben pedig szinte teljesen figyelmen kívül hagyják a szabályokat. „Radikális megoldás lehet az utcák egyirányúsítása vagy süllyedőoszlopok telepítése; ezek azonban garantáltan népszerűtlen intézkedések lennének” – mondta Dobrocsi Tamás, aki szerint a szemléletváltáshoz szorosan kapcsolódnak a generációs kapcsolatok is. A gyerekeken keresztül könnyebben lehet formálni a szülőket. Ehhez azonban jújra ki kellene építeni és biztosítani a közlekedésoktatás feltételeit.
A felnőtt lakosság részéről egyre nagyobb az igény arra, hogy maguk is részt vegyenek a közös gondolkodásban. A korábbi évtizedektől eltérően ma már szinte minden érintett szeretné elmondani a véleményét, vagy éppen konkrét megoldási javaslatokat tenni. A közösségi tervezés lényege éppen ebben áll. Gertheis Antal, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője szerint azonban tény, hogy ez a módszer nagyon idő- és energiaigényes. A közösségi tervezés során tisztázni kell, meddig terjed a lakosság hatásköre, mi az adott településvezetés feladata, és mit tehetnek meg a tervezők, illetve kivitelezők.
Abban Dobrocsi Tamás és Gertheis Antal is egyetértett, hogy az önkormányzatok kulcsfontosságú, ám ki nem használt, elhanyagolt értékei a közterületek, amelyek számos olyan zöldfejlesztés alapját jelenthetik, amelyek nemcsak szebbé, de élhetőbbé és egészségesebbé is tehetik a lakosság életét. A gyakorlati haladást akadályozza a jelenlegi szabályozások homályossága, illetve az a tény, hogy a lakosság egy része amolyan „szokásjogi” alapon használja a közterületeket. Az átalakításhoz világos szabályozásra és funkciómeghatározásokra lenne szükség, az alternatív közlekedési módok kialakítása mellett.
A panelbeszélgetés záróakkordjaként egy diósdi képviselő afelől érdeklődött, hogy több település összefogása mennyiben könnyítheti meg ezeket a fejlesztéseket. Dobrocsi Tamás válaszában elmondta, hogy személy szerint komoly potenciált lát a felvetésben. Az összehangolt közlekedésfejlesztés fontos lehetőségeket rejt, az összefogás nagyobb nyomásgyakorlást tesz lehetővé, több lehetőséget biztosít, így a megvalósítási küszöb is magasabb lehet.
A fórum második felében Varga Ákos, a Visible Crossing Kft. értékesítési és üzletfejlesztési vezetője gyakorlati példákon keresztül illusztrálta, hogyan segítik a gyalogos- és kerékpárforgalmat az általuk fejlesztett és gyártott közlekedésbiztonsági eszközök nemcsak az agglomerációban, hanem világszerte is. Végül Dervalics Ákos, a Green Brother ügyvezetője tartott interaktív workshopot a megjelenteknek, akik rögtönzött munkacsoportokban a gyorshajtással és a közlekedési morállal kapcsolatos kérdésekre keresték a válaszokat, tapasztalataikat és véleményüket pedig a foglalkozás végén megosztották egymással.
A felvetett kérdések és témakörök különösen fontosak lehetnek Biatorbágy életében, hiszen jelenleg is zajlik az M1-es autópálya bővítése, amely egyértelműen megmutatta, hogy új elképzelésekre van szükség a helyi közlekedésben. A tervek szerint a nyár folyamán bővül majd a Viabusz flottája és egyre nagyobb igény mutatkozik a belterületi kerékpárutak fejlesztésére is. Az önkormányzat mindezekkel párhuzamosan egy új közlekedési koncepció kialakításán dolgozik - a Mobilissimus szakmai közreműködésével. Az ehhez kapcsolódó lakossági kérdőív ITT elérhető.
A cikk eredetileg itt jelent meg: https://biatorbagy-on.hu/news/elheto-telepulesek-orszagos-szovetsege-mo…