A mobilitástervezés és a közlekedésmenedzsment területén a mobilitási szegénység egy újonnan megjelenő fogalom, amelyet a területen dolgozó szakemberek csak kevéssé ismernek. A hétköznapi közlekedők pedig még kevésbé vannak tisztában a fogalom létezésével és jelentésével, annak ellenére, hogy a mobilitási szegénység negatív hatásai gyakran közvetlenül érintik őket.
A European Climate Foundation (ECF, Európai Éghajlatváltozási Alapítvány) és a Mobilissimus ennek a problémának a felderítésére indult útnak, hogy feltárja és feltérképezze, mit jelent a mobilitási szegénység.
A munka első lépéseként nagyszabású adatgyűjtést szerveztünk két reprezentatív esettanulmányi területen: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Magyarországon, valamint a Brassó és Kovászna megyéket is érintő Brassó és Bodzaforduló (Întorsura Buzăului) közötti kistelepüléses térségben, Romániában. A helyszínbejárások, majd a helyi fókuszcsoportok rávilágítottak a gyakorlati problémákra, egyértelmű bizonyítékokat szolgáltatva arra, hogy az idősek nehezen tudják igénybe venni a vasút szolgáltatásait, a diákok van, hogy feladják a középiskolai tanulmányaikat, a mentők nem jutnak el a sürgősségi esetekhez, és az alacsony fizetésű helyi munkahelyeken dolgozók számára nincs biztosítva a helyi vagy helyközi közlekedése és az autóval rendelkező szomszédaiktól függnek minden olyan utazás tekintetében, amely gyalogosan nem tehető meg.
Emellett, ugyanebben a témában online felmérést is indítottunk, hogy reprezentatívabb képet kapjunk az egész országból; bár a legtöbb válaszadó az esettanulmányokban vizsgált térségekből érkezett, de az ezektől távolabb eső, más helyszínekről érkező válaszok narratívájukban nagy arányban megegyeztek abban, hogyan érinti a mobilitási szegénység az embereket.
Ezt követően interjúkat készítettünk mobilitási szakemberekkel, helyi hatóságok és közlekedési szolgáltatók képviselőivel, a mobilitás területén tevékenykedő egyetemi oktatókkal és nem kormányzati szervezetekkel, hogy holisztikusabb képet kapjunk a jelenségről, és lehetséges megoldásokat keressünk. Az ő meglátásaik képezték az alapját a projekt második fő feladatának - egy olyan digitális eszköz kifejlesztésének -, amelyben a helyi közlekedésre vonatkozó bemeneti adatokat (menetrendek, politikák, szolgáltatási gyakoriság, inkluzivitás, jegyértékesítés stb.) használjuk fel egy sor ajánlás meghatározásához és rangsorolásához. Ezeket az ajánlásokat egy helyi cselekvési terv kiindulópontjának kell tekinteni a mobilitási szegénység elleni küzdelem, valamint a közlekedési stratégiák javítása érdekében egy erősebb közösség és egy vonzóbb közösségi közlekedési rendszer érdekében.
A Survey&Solution Toolkit (Megfigyelési és Megoldási Eszköztár) az első lépést jelenti a hatóságok és az üzemeltetők számára, hogy objektív, kritikus, de egyben empatikus véleményt kapjanak, mielőtt időt szánnának a mélyreható értékelésekre vagy tanácsadói díjakat fizetnének ki. Beszélgetésindítóként és eszközként kell tekinteni a politikai döntéshozók és a jobb közlekedésért küzdő aktivisták számára, hogy rávilágítsanak a változtatás szükségességére.
Továbbá, annak érdekében, hogy mindenki, aki pozitív változást hozhat, rendelkezzen a szükséges eszközökkel, a kutatási eredményeket számos digitális anyagba (videó és szórólap formátumban) ágyaztuk be, hogy növeljük a téma megértésének szintjét és ismertségét az érintettek körében. Ezek az anyagok többnyelvű (angol, magyar és román) formátumban szemléltetik a koncepciót, és a lakosok, helyi politikusok, lobbisták, közlekedéstervezők és -üzemeltetők, valamint a szakpolitikai döntéshozók számára egyaránt a cselekvésre való felhívás első lépéseként kell tekinteni.
Hálásak vagyunk az érdekeltek széles körének a szoros együttműködésükért, akik az adatgyűjtés korai szakaszában nyújtottak betekintést, és/vagy részt vettek az interjúkban. Emellett megtiszteltetés volt a térségi CIVINET-csapatokkal - CIVINET Szlovénia-Horvátország-SEE, CIVINET Csehország és Szlovákia, CIVINET Románia és Magyar CIVINET - való együttműködés.
Megrendelő:
Teljesítés időszaka:
2023-2024
Alvállalkozók: