Kerékpárral a reptérre?

Elsőre talán meglepő, de van létjogosultsága – különösen a hivatásforgalomban – a kerékpáros közlekedésnek a repülőterek környezetében. A „soft mobility” (tükörfordításban „lágy mobilitás”) alatt olyan környezet- és emberbarát közlekedési módokat értünk, amelyek emberi erő kifejtésével is működnek, azaz nem motorizált vagy részben elektromos segédhajtással üzemeltethető közlekedési eszközök segítségével valósulnak meg. Ide sorolható a gyaloglás is, a közlekedési eszközök közül a kerékpár, a gördeszka, a roller, a görkorcsolya és az elektromos segédhajtású pedelec-et, e-bike-ot és e-rollert stb. Ezek a közlekedési módok bizonyos földrajzi távolságon belül valós alternatívát jelenthetnek az autóközlekedéssel szemben és így segíthetnek a városi közlekedés környezetkímélő optimalizálásában, ami az általános életszínvonal javításához is hozzájárul és bővíti az egyén lehetőségeit a szabad mozgáshoz. A világ számos várostérségében megfigyelhető a környezetbarát közlekedési módok támogatása és ezzel együtt a gépkocsiforgalom korlátozása. Mivel az elérhető infrastruktúra és a közlekedési módválasztás szorosan összefügg, megfelelő infrastruktúra nélkül csak igen korlátozottan növelhető az ilyen „lágy” közlekedési módok részaránya.

A légiközlekedés forgalmának folyamatos növekedésével a földi oldalon is fokozatosan növekednek a közlekedési igények. A repülőterek nemcsak utasforgalmat generálnak, de nagyfoglalkoztatók lévén jelentős a hivatásforgalmuk is. Az, hogy milyen az utak kapacitása és állapota, van-e kötöttpályás vasúti, metró vagy villamos viszonylat a városközpont és a repülőtér, illetve a környező települések között meghatározza, hogy milyen mértékben választják ezt az utazók és a munkába járók. A közúti elérhetőség általában minden repülőtérre jellemző, ugyanakkor egyéb közlekedési módok tekintetében ez már nem elmondható. Az Európai Unió Interreg programjának támogatásával a Budapesti Repülőtéri Régió Klaszter tagjainak közreműködésével megvalósuló „LaiRA – Landside Airport Accessibiliy” (a repülőterek földi elérhetőségét célzó) projekt célja mindazon megoldások bemutatása és az ezek megvalósítását, bevezetését célzó stratégiák kimunkálása, amelyek a kisebb környezeti terhelésű közlekedési kiszolgálást segítik.

A főbb európai repülőterek a sűrűn lakott várostérségekben találhatók. A sűrűn lakott terület és repülőtér közötti távolság fontos tényező a közlekedési módválasztásban. Néhány repülőtér a városok központja közvetlen közelében található. Ilyen Genfben (4km, vagy Poznan (7km). Budapeseten közepes távolságra (kb 20km), a varsói Modlin repülőtér már nagy távolságra (kb. 40 km) van a város sűrűn lakott területeitől. A bécsi repülőtér vonzáskörzete Bécs városát, Alsó-Ausztria és Burgenland egy részét fedi le. Az egyes lehatárolható közigazgatási területek, így Alsó-Ausztria vagy Schwechat település, amelynek a területén a repülőtér is elhelyezkedik, mobilitási szakpolitikáikban támogatják a fenntartható közlekedési módok fejlesztését a repülőtér irányában. Ebbe bele tartozik a közvetlen vasúti és kerékpáros elérhetőség javítása. Jelenleg kijelölt kerékpárút vezet Bécs belvárosából a repülőtérre és egy közösségi kerékpár dokkolóállomás található a repülőtéri irodaparknál. A bécsi repülőtéren szeretnék elősegíteni a jövőben, hogy minél többen használják a meglévő kerékpáros infrastruktúrát, amelyben a pedelec kerékpárok és az e-bike-ok nagy szerepet játszhatnak. A jövőben a londoni Heathrow mintájára egy kerékpárügyi felelős kinevezését is tervezik.

Budapest integrált településfejlesztési koncepciója és stratégiája a városi szétterülés megállítását és a közlekedési igények csökkentését is célul tűzte ki, amelynek az elérésében a közösségi közlekedés és a lágy közlekedési módok fejlesztése is szerepet játszik. A budapesti fenntartható városi mobilitási tervben kitűzött cél, hogy a 20%-os kerékpáros és gyalogos arányt a közösségi módok közötti megoszlásban 2030-ra 30%-ra emeljék. A budapesti repülőtér környéke széttöredezett, elszórtan meglévő, olykor igen rossz állapotú kerékpáros infrastruktúrával rendelkezik. Gyakran alacsonyabb rendű utakat szükséges használni a kerékpárosoknak, illetve a járdák akadálymentessége nem mindenhol megoldott. Bár gyalogos és kerékpáros távolságon belül igen nagy lakott területek találhatóak, mégis, a rendszeresen gyalog és kerékpárral munkába igyekvő alkalmazottak részaránya 4% a 2018-as felmérés szerint. A budapesti repülőtér célja, hogy elősegítse az repülőtér akadálymentes megközelítését minden közlekedési móddal. Ez magába foglalja a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését is, illetve a földi oldalon egy belső kerékpármegosztó szolgáltatás is a dolgozók rendelkezésére áll majd. Ezen túl folyamatos a repülőtéren működő vállalatok irányába való szemléletformálás, valamint a belső közlekedési útvonalak komplex felújítása során a lágy mobilitási módokat mindenképpen számba kívánják venni.

Poznanban a funkcionális várostérség fenntartható városi mobilitási terve a repülőtér vasúti és kerékpáros összeköttetés javítását tűzte ki célul. Jelenleg közvetlen kerékpárút vezet a repülőtérre, illetve a repülőtér közelében a lakosság részére egy közösségi kerékpár dokkolóállomás található, amely távol helyezkedik el, így már nem vonzó a repülőtéri alkalmazottaknak. A rendelkezésre álló kerékpáros infrastruktúra és a nem túl nagy távolság miatt nem leglepő, hogy a repülőtéri alkalmazottaknak 6%-a jár kerékpárral dolgozni. A jövőben ki kívánják terjeszteni a közösségi kerékpármegosztást a repülőtér területére és oda egy dokkolóállomást telepíteni.

A varsói Modlin repülőtér környéki önkormányzatok nem találják biztonságosnak a repülőtér gyalogos és kerékpáros megközelítését a hiányos infrastruktúra miatt, jóllehet a közeli települések gyalogosan és kerékpárral is könnyen elérhetőek lennének. Közösségi kerékpármegosztórendszer létezik a repülőtéren, a környező településeken és a legközelebbi (5km) vasútállomáson. A gyalog és kerékpárral közlekedők részaránya 3%. A környező önkormányzatokkal karöltve a meglévő infrastruktúra elemek javítását és a hiányzó elemek megépítését tűzték ki célul, valamint korszerű kerékpártárolási lehetőségek biztosítását a repülőtéren. A repülőtér összeköttetését a környező vasútállomással javítanák és bátorítanák a kerékpárhasználatot. Ezzel szemben a Dubrovniki repülőtér gyalogosan vagy kerékpárral biztonságos módon nem megközelíthető és megfelelő kerékpártárolókkal se rendelkeznek. A repülőtér környékén fut 3 rekreációs kerékpárútvonal is, amelyet a kerékpárút-fejlesztési stratégia alapján fejleszteni kívánnak a városi rövidebb utakra is. Nem meglepő, hogy a gyalog és a kerékpárral közlekedők részaránya mindössze 1-1,5% a 2018-as LAirA felmérés alapján. A jövőben minden emberi erő által hajtott közlekedési eszköz elterjedését támogatni kívánják, ezért a biztonságos gyalogos és kerékpáros infrastruktúra kiépítését helyezik előtérbe.

Mint minden közlekedési mód, úgy a lágy mobilitási módoknak is megvannak a határai, illetve az a terület, amelyben versenyképes alternatívát nyújtanak az egyéni motorizált autóközlekedéssel szemben. A gyalogos közlekedés során 2-3 km, amelyet általános távolságnak mondható, de egyes esetekben az 5 km is reális távolságot jelent, amely a repülőtér közvetlen szomszédságában lakókat érintheti vagy a kombináltan, más közlekedési módot is igénybe vevőket. A gyalogos közlekedés jelentőségét és fontosságát nem lehet mellőzni, hiszen minden út gyaloglással kezdődik és végződik, még ha az nem is olyan hosszú és végső soron az akadálymentesség kulcsa is a gyalogos közlekedésben rejlik. Kerékpározással jóval nagyobb területet lehet elérni, mint gyaloglással. Különösen városi közegben, a kerékpározás csökkentheti az 5 km-nél rövidebb autós utazások szükségességét. A kerékpározás átlagos hatótávja az illető személy fittségétől, az időjárástól, infrastruktúrától, kerékpártól is függőn 0-25 km közé tehető. Ez utóbbi távolság az elektromos segédhajtású pedelec és e-bike-ok segítségével egyre jobban kitolódhat.

A LaiRA projekt keretében megfogalmazott akcióterv elsődlegesen a megfelelő infrastruktúrák kialakítására helyezi a hangsúlyt, illetve az azokat elengedhetetlenül kiegészítő szemléletformáló tevékenységekre. Ehhez szükséges a meglévő integrált városfejlesztési stratégiai dokumentumok és tervek felülvizsgálata, a városi és regionális fenntartható közlekedési tervekben az ilyen típusú közlekedési módok és az inter-modalitás előtérbe helyezése. Fontos a meglévő és a jövőbeli gyalogos és kerékpáros infrastruktúra olyan irányú fejlesztése, amely reális közlekedési alternatívát nyújt gyorselérhetőséget, biztonságos közlekedést az utak mentén illetve kereszteződésekben, valamint a jó minőségű utak pedig az kényelmes utazási körülményeket nyújtanak , és egyenlő esélyekkel biztosítsuk az autóval és a más módon közlekedők kényelmét. A kerékpározás elterjesztéséhez elengedhetetlen, hogy megfelelő öltözők, tusolók és tárolók álljanak rendelkezésre a munkahelyeken, illetve legyenek kiépítve biztonságos kerékpártárolási létesítmények a repülőtéren és a helyközi buszmegállóknál. Az infrastruktúra rendelkezésre állása mellett fontos a szemléletformálás kampányok, közösségi programok és az ilyen közlekedés személyes, helyszíni bemutatása az ilyen módon való ingázás ösztönzése akár a játékos formában is.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéri Régió Gazdaság és Területfejlesztési Klaszter területén levő Pest megyei települések előtt kiváló lehetőség nyílt meg, hogy fejlesszék a kerékpáros infrastruktúrájukat. 2018. július 17-én a Pénzügyminisztérium meghirdette a „Kerékpárutak létesítésének, felújításának és korszerűsítésének támogatása Pest megye területén című pályázati kiírást 4 milliárd forintos keretösszeggel. Ezen összegből fejleszthető a települések közötti kerékpáros infrastruktúra, a repülőtér irányába történő kerékpáros hivatásforgalmat is elősegítő gyors, biztonságos és kényelmes elérést biztosítva.

Kozák Balázs
környezetmérnök, projektmenedzser
Mobilissimus Kft.

(forrás: Budapesti Repülőtéri Régió Klaszter)

 

Mérföldkőhöz érkezett a SUNRISE projekt. Hosszas előkészítés, problématérképezés, ötletgyűjtés, projektté formálás, árbecslés után megszületett a döntés, mely fejlesztésekről szavazhatnak a törökőriek és az itt közlekedők.  Október közepén ült össze...
Tovább »

2018. november 30.
Tisztelettel meghívjuk a PROSPERITY projekt és az Eltis egymást követő két rendezvényére, egy szakmai konferenciára és egy szakmai továbbképzésre 2018. november 20-21-én Budapesten. 2. PROSPERITY SUMP szakmai konferencia témája: Integrált közösségi...
Tovább »

2018. november 09.
Szeretettel várjuk a PROSPERITY projekt és a Magyar CIVINET önkormányzati döntéshozók, választott helyi politikusok számára szervezett tanulmányútjára Ljubjanába (Szlovénia), 2018. november 6-7-én (kedd-szerda). A tanulmányút célja: egy történelmileg...
Tovább »

2018. október 19.