2022. május 3-án került megrendezésre Hogyan tervezzük a fenntartható mobilitást? címmel a Magyar CIVINET és az INTERREG Dynaxibility4CE projekt közös online szakmai találkozója. Az esemény két blokkból állt: az első szekcióban a Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) volt a fókuszban, majd a kávészünet utáni szekcióban a projekt tapasztalatairól lehetett előadásokat hallgatni.
Az első előadást Katona Zsuzsanna tartotta, aki a Pénzügyminisztérium Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály programirányító referense. Előadásában a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszon belül a fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatását célzó felhívásokra tért ki részletesebben, ezzel elősegítve a potenciális városokat a releváns dokumentumokra vonatkozó támogatási kérelem benyújtására.
Hajnal Tünde, a BKK mobilitástervezés osztályvezetője a SUMP tervezés budapesti gyakorlatáról beszélt. A 2019-es Budapesti Mobilitási Terv felülvizsgálata jelenleg is zajlik – alkalmazkodva az újabb kihívásokhoz. Átfogó cél volt, hogy a fővárosi közlekedési rendszer „javítsa a főváros és térségének versenyképességét és járuljon hozzá a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához”. A legfontosabb stratégiai célok közé tartozott tehát az élhető városi környezet; biztonságos, kiszámítható és dinamikus közlekedés és a kooperatív térségi kapcsolatok.
Ezt követte Dr. Szele András, a Mobilissimus vezető szakértőjének előadása, melyben a hazai kisvárosi SUMP tapasztalatairól számolt be. A jellemző problémák és megoldások négy kisvárosi SUMP (Paks, Zirc, Bicske és Mátészalka) példáján keresztül kerültek bemutatásra. A kis- és középvárosokra többek között a csökkenő lélekszám, a központhoz való kapcsolódás és növekvő motorizáció jellemző, ahol a közlekedés általában az első számú helyi probléma. Az előadás a nemrég kiadott (és hamarosan magyarul is megjelenő) SUMP útmutatóhoz kapcsolódott, melyről az utolsó blokk előadása szólt.
Morgane Juliat, a Rupprecht Consult fenntartható mobilitási tanácsadójaként beszélt az útmutatóról bővebben, mely a kis- és középvárosok részére íródott. Bár a 100.000-nél kisebb, de 5.000-nél nagyobb lélekszámú városok kevesebb humán erőforrással és kisebb költségvetéssel kell, hogy számoljanak, a SUMP alkalmazásából több előnyt is húzhatnak. A SUMP tervezés lépései és struktúrája megegyezik a nagyobb városokban alkalmazott módszertannal, ez az útmutató ugyanakkor több egyszerűsítési lehetőséget is bemutat.
Fotó (balra): Holding Graz
A szünet utáni első előadást Wolfgang Backhaus tartotta, a Rupprecht Consult vezető munkatársa. Először a Dynaxibility projektről beszélt, mely több, korábban megvalósult projekt eredményeit használja fel és építi tovább. A projekt a dinamikus és komplexitás szavak kombinációjáról kapta a nevét: célja, hogy a változásokat egy dinamikus és komplex környezetben is le lehessen követni, azaz az új mobilitási trendeket (Mobility as a Service, CCAM, UVAR) hatékonyan lehessen integrálni a közlekedési rendszerekbe. Ez a SUMP tervezés folyamata szempontjából is fontos, hiszen a SUMP egy hosszú távú tervezési folyamat, de a technológia gyorsan változik, ezért folyamatosan alkalmazkodni kell. A projektben többek között a tematikus SUMP útmutatókat fejlesztették tovább.
Ezt követte Laura Babío, a Polis projekt menedzserének előadása a városi behajtási korlátozásokról (UVAR), és ezek integrációjáról a SUMP folyamatba. A projekt keretében áttekintették a főbb hiányosságokat, így jött létre a 2019-es útmutató függeléke, melynek részei a következők: a funkcionális várostérségben való tervezés szempontjai; Krakkó és Parma városok esettanulmánya; további közép-európai jó gyakorlatok, és egy úgynevezett "könyvtár" az újabb eszközökről, útmutatásokról.
Magdalena Senger a grazi önkormányzattól a város projektben betöltött szerepéről beszélt. Céljuk, hogy Grazban bevezessék a mobilitás, mint szolgáltatást (MaaS) a funkcionális városi térségben: azaz, hogy minden mobilitási lehetőséget kombináljanak, a köz- és magánszolgáltatásokat is. Ezáltal az ügyfél egyben tudja lefoglalni bármelyik mobilitási szolgáltatást, vagy akár azok kombinációját is. Ennek alapja a meglévő GrazMobil multimodális alkalmazás, amelyet egy korszerű MaaS platformmá fejlesztenek. Mivel a mobilitás nem áll meg a város határain, ezért nem csak Graz-ban, hanem egész közép-Stájerországban ki szeretnék terjeszteni.
A programot Vágány András, a BKK mintafejlesztés és modellezés vezetője zárta. A BKK – projektpartner lévén – a MaaS budapesti alkalmazásának és integrálásának akciótervét készítette el a projekt keretében. Az előadás kitért a budapesti „rollerkáosz” néven futó problémára és annak kezelésére adott válaszra: a mikromobilitási pontok létrehozására is.
Korábbi Magyar CIVINET események:
Magyar CIVINET találkozó és helyszínbejárás Pécsett
Okos városi mobilitás és közlekedésszervezés
Kerékpárosbarát városok workshop Szarvason
Szemléletformálás és kommunikáció a városi közlekedésben
A közösségi közlekedés aktuális trendjei és kihívásai
Mikromobilitás a járvány előtt, alatt és után
SASMob – Magyar CIVINET találkozó a munkahelyi mobilitásról
Jógyakorlatok a járvány idejére
Háttérkép: SUMP ciklus, Rupprecht Consult 2019