Egy hónapja fonódó – I. rész, látogatás északon

Alig egy hónappal az Észak- és Dél-Budát összekötő fonódó villamoshálózat átadása után a helyszínen jártunk, hogy megnézzük, hogyan működik a rendszer. A kétrészes cikksorozat első fele a fonódó látványosabb, északi részének főbb tapasztalatait mutatja be, figyelve persze a hálózat egészéből adódó hatásokra is. A fonódó hálózat egyelőre felemás: a Bem rakparti ág még megosztott, a Clark Ádám téren még néhány hétig át kell gyalogolni a Lánchíd északi és déli oldala között, ameddig elkészül a villamosalagút felújítása. Ebből adódóan az átszállás nélkül végigutazható Margit körúti ág népszerűbb: a 17-es magas kihasználtsággal közlekedik. Mire képes néhány méter hiányzó vágánykapcsolat pótlása a Széll Kálmán téren vagy a Margit körút és a Frankel Leó utca között? Az eddig szétszabdalt hálózat évtizedek után összeért, Észak és Dél-Buda varratmentesen összeér immár a villamoshálózaton is.

Az első hetekben sokat lehetetett olvasni arról, hogy nem volt zökkenőmentes a fonódó indulása. A legfőbb kritikák a menetrendszerűséget érték. A hálózat néhány neuralgikus pontja, illetve a CAF villamosok kezdeti nehézségei miatt rendszeres volt a menetrend szétesése, főként a 17-es ágon. Azzal pedig, hogy a 17-es megcsúszik, borul az Alkotás utcai és a Villányi úti hangolás a Hűvösvölgyből érkező 61-essel, illetve a Fehérvári úton a 41-es és 47-es, csúcsidőben ezen felül az 56-os villamosokkal. A déli szakaszokon érezhető problémák inkább tűnetek, az okok északon keletkeznek. Az északi részen néhány kiemelt probléma okozza a villamosok késését, illetve okoz felesleges bosszúságot az utasoknak.

A járművek

A 17-esen is kezdetben főleg a CAF villamosokkal adódott a probléma: amikor a jármű tele van, az utascsere ideje a kevés számú és a Tátrához képest lassabban záródó ajtók miatt megnő. Ezzel a villamos könnyen veszíthet szabad jelzést egy-egy megállóban, mind jobban lemaradva pedig halmozni kezdi a késést. Tetemes késés esetén már a Savoya parkból is csak késve tud indulni, és mire a Bécsi út / Vörösvári út végállomásra ér, akár 10-15 perces késést is összeszed. A tapasztalatok szerint most már a CAF villamosok is tudják tartani az előírt menetidőt, legalábbis a jármű adottságai már nem okoznak problémát. Ugyanakkor a CAF villamos, ahogy a 3-ason is, a 17-esen és 19-esen is küzd az utastájékoztató rendszer kihívásaival: gyakran csak a viszonylatszámot írja ki, de az útirányt nem, máskor épp a viszonylatszám hiányzik, de az úti cél olvasható. A járműpark az 1-esen közlekedő hosszú CAF villamosok, illetve az utolsó 10 rövid CAF forgalomba állásáig vegyes képet mutat: a 17-esen Tátra és CAF, a 19-es északi szakaszán Ganz csuklós és CAF közlekedik.

Bécsi út / Vörösvári út végállomás

A fonódó alapötletéből, hogy az északi és déli, korábban szétszabdalt villamos vonalak egységes rendszert alkossanak, az következik, hogy a budai hálózat különböző részein egymással hangolt, ritkább követésű viszonylatok közlekednek, viszont nagyon sok irányban átjárható a hálózat, és kevesebb átszállásra van szükség. Ebből következik, hogy a hangolás a hálózat minden pontján alapvető fontosságú, mert így adnak a különböző irányból érkező villamosok a közös szakaszokon sűrű követést. Ilyen a Bécsi úton a 17-es, 19-es és később a 41-es, az Alkotás utcában a 17-es és a 61-es, vagy a Fehérvári úton a 17-es, 41-es, 47-es és csúcsidőben az 56-os közös követése. Ugyanez igaz a hűvösvölgyi ágra is, ahol a fonódó elindulása óta nem egy, hanem három viszonylat közlekedik, legalábbis csúcsidőben (56, 59B, 61). A fonódó, mint komplex rendszer megfelelően nagy kapacitású végállomásokat igényelne, különösen ott, ahol több viszonylat is végállomásozik.

A Bécsi út / Vörösvári út végállomás az 1-es és a fonódó ágán is egyidejűleg két-két szerelvény fogadására alkalmas. A hosszú 1-esnél is kritikus a végállomás kapacitása, ugyanakkor azzal, hogy egyféle viszonylat használja, és az útvonala is „vegytiszta”, azaz más, a vonalra belátogató viszonylatoktól mentes, jól tervezhető a villamosok forgalma. A fonódó ezzel szemben egy sokkal érzékenyebb rendszer, melynek északi szakaszán a lánchídi alagút átadásáig kettő, azt követően három rendkívül hosszú viszonylat közlekedik. Ezzel szemben a Bécsi út / Vörösvári út végállomás, mint a hálózat északi végpontja, nem alkalmas a két, illetve márciustól három, ráadásul eltérő követési idővel rendelkező viszonylat fogadására anélkül, hogy ne legyenek jelentős várakozások a szükségleszállóhelyen, vagy akár mögötte.

A Vörösvári úti végállomás évtizedeken át a legsűrűbben is 8-10 percenként közlekedő 17-es villamost fogadta, amely nemcsak ritka volt, hanem rövid útvonalon is járt. A Margit hídig közlekedő régi 17-es legfeljebb a Kolosy tér környékén került dugóba, vagy a Vidra utcában parkolták be a villamospályát, de komolyabb kapacitásprobléma nem volt jellemző a Vörösvári úti végállomáson. Most csúcsidőben tizenkétszer indul a 19-es és nyolcszor a 17-es, azaz átlagosan három percenként indul egy villamos. A kétvágányú végállomás még úgy sem tudja megfelelően kezelni a villamosokat, hogy a 19-es jelenleg csak a Clark Ádám térig közlekedik, tehát kevésbé zavarérzékeny, mint amennyire várhatóan márciustól lesz a kelenföldi és kamaraerdei déli végpontok elérése mellett. Amikor mindkét vágány foglalt, a dél felől beérkező villamos csak a szükségleszállóhelyen állhat meg, amely egy lámpás csomóponton és az összekötő vágánykapcsolaton túl található, jó pár perc gyaloglásra. Az utasok jelentős része inkább megvárja, míg akár 4-5 perc várakozás után beáll a villamos a felszabaduló vágányra. Az sem ritka, hogy már a szükségleszállóhelyre sem fér be a villamos, ilyenkor még leszállni sem tudnak az utasok, ameddig nem szabadul fel a megállóhely. Megoldást nem jelent, de kényszerűségből időnként alkalmazzák végállomásként az úgynevezett dozátorvágányt, amely a fonódó és az 1-es közötti egyik kapcsolatot adja a végállomás déli oldalán. Az ívben lévő megálló a fonódó középperonjától csak a lámpás csomóponton keresztül érhető el. Mivel FUTÁR kijelző sincs a peronon, ezért érdemi információ a menetrendi lapon túl nem érhető el arról, hogy hány perc múlva indul villamos.

Óbudai szakasz

Az óbudai szakaszon a megállók jelentős része megújult, a szabvány budapesti peronmagasságra épült át. Szomorú kivétel épp a Margit kórház, ahol a megálló kimaradt a felújításból, és maradt a klasszikus keskeny és alacsony peron.

A Bécsi út belső szakasza a Kolosy téren a korábbi 17-es bosszantóan dugóérzékeny része volt. A Nagyszombat utcánál beáramló autóktól a villamos csúcsidőben jelentősen visszatorlódott. A fonódóval a helyzet jobb lett, a Nagyszombat utcánál 3-4 autónál jelenleg több nem tud szabályosan behaladni a Bécsi út szűk részére. Ha valóban ennyi autó halad be egyszerre, akkor mire a villamos a Kolosy téri megállóba ér észak felől, az autók már kihaladtak, így akadálytalanul be tud állni, és utascsere után elindulni. A mutatvány nem mindig sikerül, a villamos néha csak akkor tud beállni, ha elfogytak előle az autók. Márpedig az autók is a villamos zöldidejében indulnak el, és mire kihaladnak, majd beáll a villamos, ajtót nyit és utast cserél, már nem tud kimenni, csak közel két perccel később. A 120 másodperces Kolosy téri lámpaprogram sokat ront a menetrendszerűségen, és akár néhány feltorlódó autó miatt a +120 másodperc a Kolosy téren kellően bosszantó késést tud okozni a 17-esnek, a 61-essel közös szakaszon is. A Kolosy tér pedig valamiért a fonódó villamosok hangfájlában „Kolozsi” tér lett.

Új kapcsolatok a Margit híd környékén

A fonódó legizgalmasabb szakasza a Margit híd környéke. A fonódó fonódó vágánya a Margit híd alatt üdítő innováció a budapesti villamosközlekedésben: itt a rendelkezésre álló szűk hely miatt a dél és az észak felé haladó vágányok szó szerint fonódnak. Amennyiben a két 19-es villamos a híd környékén találkozik, csak egymás után haladhatnak be a majdnem közös vágányszakaszra, természetesen biztosítóberendezéssel védve a nem várt találkozásokat.

Legalább ilyen innováció volt a 17-es megosztott déli és északi vonalvezetése a Török utcán, illetve a Frankel Leó utcán keresztül. A Vidra utca - Frankel Leó utca sarkán, ahol a két ág észak felé találkozik, látványos megoldás született a két megálló egymáshoz közel történő elhelyezésével. A 19-es esetén a Vidra utcából még nem túl nagy gyaloglás árán elérhető kellett legyen a Margit híd és a hév-lejáró, a 17-esnél pedig a Margit körút és a Vidra utca közé kellett elhelyezni a peront. Ebből született a kompromisszum, így még a közös szakasz előtt, külön-külön megállóból indulnak észak felé a villamosok. Így bármely megállóban állva könnyű átgyaloglás szükséges, ha a másik irányból érkezik előbb a villamos – ehhez az utas egyelőre nem kap megállóhelyi FUTÁR támogatást. Elgondolkodtató, hogy ha a Vidra utcában és a Margit híd alatti fonódó szakaszon ellenirányú közlekedésre épült volna ki a villamos két vágánya, akkor a Vidra utca – Frankel Leó utca sarkán egy különleges, merőleges, közös középperon mellől indulhatnának a villamosok észak felé, megspórolva a komolyabb rohangálást a két megálló között. Lehet, hogy ez az ötlet fel sem merült, és hiányát a FUTÁR kijelző – amennyiben telepítik valaha – kezelni fogja. Ha már peron, szomorú látni, hogy a néhány hete átadott peronokon hogyan kopik el a valamilyen okból nem anyagában színezett, hanem utólag lefestett vakvezető sáv.

A Margit körúton a 4-6-os közé szépen befonódik 6-9 percenként a 17-es. Üdítő látvány a sok Combino között a Tátra vagy a CAF, különösen azt figyelembe véve, hogy néhány hét után milyen komoly utasforgalma van a 17-esnek. Végleges utasforgalmi mérleget a két ág stabil működését követően lehet majd vonni, de a 17-es népszerűsége lehet, hogy nagyobb lesz, mint azt várni lehetett. Igaz, hogy a rakparti ág átadásával majd Óbudáról a Móricz Zsigmond körtérre a 19-es és a 41-es várhatóan 4-6 perccel rövidebb idő alatt fog eljutni, mint a Széll Kálmán téren és a Villányi úton át közlekedő 17-es.     

A következő részben a fonódó középső és déli szakaszait járjuk be, és osztjuk meg tapasztalatainkat. 

A POLIS Hálózat éves konferenciáján, Brüsszelben mutatkozott be a ZERGE, Zalaegerszeg igényvezérelt kisbuszos szolgáltatása. Az előkészítésről, kihívásokról és az első hetek tapasztalatairól Ekés András, a Mobilissimus ügyvezetője tartott előadást. A...
Tovább »

2019. november 27.
A Jazzy Rádió reggeli műsorában (a Millásreggeliben) Ekés András, a Mobilissimus ügyvezetője arról beszélt, hogy Budapesten és környékén a növekvő motorizáció mellett jóval nagyobb a kereslet, mint amit a közúthálózat elbír, és nem lehet cél fenntart...
Tovább »

2019. november 25.
A 2019. november 6-án reggel 10-kor tartott sajtótájékoztató után útjára indult az első igényvezérelt kisbusz Zalaegerszegen, a ZERGE. A ZERGE buszok elindításának célja, hogy olyan területeken is elérhető legyen a közösségi közlekedés, ahol a közelb...
Tovább »

2019. november 06.