A Mobilissimus a Magyar CIVINET-tel és Ferencváros Önkormányzatával együttműködésben Szakmai nap a városi parkolás jövőjéről: kihívások, fejlesztési irányok, megoldások címmel szervezett szakmai eseményt 2025. december 10-én. A délelőtti program szakmai előadásokkal, míg a délután interaktív workshop keretében zajlott.
Az eseményt Dr. Szele András, a Mobilissimus munkatársa nyitotta meg.
A NXTLVL Parking projekt és a ParkPAD módszertan
A köszöntőt követően Petrovácz Rita és Csörgő Nikolett, a Mobilissimus munkatársai mutatták be az Interreg CE NXTLVL Parking projektet. Az előadásban szó esett a projekt felépítéséről, a ParkPAD módszertanról, valamint az eddig elvégzett parkolási auditokról és azok továbbfejlesztési lehetőségeiről. A prezentáció kitért a projekt keretében, a „push” (korlátozó) és „pull” (ösztönző) intézkedések együttes alkalmazása mentén megvalósuló pilotokra.
Debrecen fizetős parkolási rendszerének megújítása
Ezt követően Fodor András, a DV Parking Kft. ügyvezetője röviden bemutatta Debrecen fizetős parkolási rendszerének megújítását, amely 2025. augusztus 1-jén lépett hatályba.
A jelenlegi szabályozás szerint: „Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és időszakra rendelhető el, amelyen az adott időszakban a járművek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja.”
Debrecenben a bevonandó területek átlagos kihasználtsága 77% volt. Az átalakítás célja egy átláthatóbb, egységesebb zónarendszer kialakítása volt, új parkolóhelyek (számszerűen 7166 db) bevonásával, illetve a díjszabás és a kedvezményrendszer módosításával. Az új rendszerben a debreceni lakosok regisztrációt követően ingyenesen parkolhatnak, miközben a napijegyek és bérletek is népszerűnek bizonyulnak. A parkolási díjak mintegy 70%-át mobiltelefonon keresztül fizetik.
Parkolási zónák Debrecenben
Forrás: DV Parking
Szegélyzóna mint stratégiai városi erőforrás és a fővárosi parkolási szabályozás megújítása
- Strang Tamás, a BKK munkatársa a szegélyzóna (curbside) jelentőségéről beszélt, különös tekintettel a GRETA és LIFE HungAIRy projektekre. A szegélyzóna a város egyik legértékesebb, egyben leginkább alulhasznált közterülete, a járda és az útpálya közötti átmeneti sáv. Budapest az elsők között készített nagyvárosi szintű szegélyzóna koncepciót, mely egységesen kezeli az egész szegélyzónát.
- A GRETA projekt a városi mobilitás zöldítését célozza cargo-kerékpáros áruszállítás, mikrokonszolidációs pontok és szegélyzóna fejlesztésével, több helyszínen mintabeavatkozással. A LIFE HungAIRy projekt a belvárosi áruszállítás hatékonyságát tervezi javítani konszolidációs pontokkal, mobil és csomagkonszolidációs zsilippel, illetve új logisztikai szolgáltatásként rakodóhely foglalási rendszer kiépítése tervezett több ütemben.
Budapesten a Fővárosi Önkormányzat felelős a parkolás szabályozásáért, míg a kerületi önkormányzatok az üzemeltetésért. A fővárosi parkolási szabályozás 2024. november 27-i módosításával több ütemben (2025–2027) vezetik be a parkolási időszak kiterjesztését, díjemelést, kedvezmények átalakítását, valamint a parkolásüzemeltetés hatékonyságának növelését, illetve a P+R és a védett övezeti szabályozások frissítését.
Megújul a Nagykörút: Így szolgálja majd a funkcionálisan újratervezett szegélyzóna a körúti vállalkozásokat és társasházakat
Balogh Samu, a BKK munkatársa és Dr. Szele András a Mobilissimus munkatársa közös előadásában a Nagykörúti szegélyzóna funkcionális újratervezése került fókuszba. A Mobilissimus a Boráros tér és a Nyugati tér közötti szakaszon végezte a szegélyzóna tervezését, széles körű felmérésekre és saját módszertanra alapozva. A vizsgálatok rámutattak, hogy a körút sokszereplős városi tér, ahol a lakók, vállalkozások, vásárlók és szolgáltatások eltérő mobilitási igényei rakódnak egymásra. A tervezés ennek összességére reagál. Az új szegélyzóna a jövő kihívásaira készül: egyszerre támogatja a rakodást, a gyalogos és mikromobilitási forgalmat, a közösségi funkciókat és a zöldítést. A kivitelezés 2028-ban indul el, addig még sok teendő van tervezés szintjén.
Nagykörút
Forrás: BKK
Mit adnak nekünk a (lakossági) parkolási szabályok?
Rádai Dániel, Józsefváros alpolgármestere előadásában bemutatta a kerület parkolási és közterület-használati szemléletváltását. Józsefváros nagy alapterületű, sűrű és vegyes funkciójú kerület, ahol a közterületi fejlesztéseket jelentős mértékben Lucy Saunders Egészséges utcák koncepciója inspirálja. Már a 2019-es polgármesteri programban is nyíltan megfogalmazták: a cél az autós közlekedés valódi kiváltása a tömegközlekedés, a kerékpározás, valamint a gyalogos, rolleres és kerekesszékes közlekedés fejlesztésével.
A parkolás és a közterületek racionalizálása (pl. a Palotanegyedben és a Csarnoknegyedben a kiadott lakossági engedélyek száma a parkolóhelyekhez képest 159, illetve 147 százalékos volt) részeként megemelték a lakossági parkolási engedélyek árát, és bizonyos utcákban parkolóhelyeket szüntettek meg, ahol cserébe a lakosok számára élhetőbb közterületet hoztak létre. A folyamatot kiterjedt lakossági egyeztetések kísérik, amelyek hatására a kerületben érzékelhető szemléletváltás indult el.
Merre tovább a parkoláspolitikában?
Dr. Szele András előadásában a NXTLVL projekt keretében kidolgozott, nemzeti szinttel egyeztetendő parkoláspolitikai ajánlásokat mutatta be. Az előadás a parkoláspolitika jövőjét érintő alapvető kérdéseket vetett fel: miért nem alkalmas önmagában a fizetős parkolás a kereslet szabályozására, hogyan kezelhetők a rakodási problémák, valamint mit és milyen szinten érdemes szabályozni annak érdekében, hogy az önkormányzatok hatékony és jól működő parkoláspolitikát tudjanak megvalósítani.
A hat fő ajánlás:
- Parkolási keretszabályok felülvizsgálata
- Nemzeti Parkolásfejlesztési Alap létrehozása
- Országos digitális parkolási adatkeretrendszer kialakítása
- Városi parkolási és mobilitásmenedzserek képzési programja
- Egységes, standardizált ellenőrzési eszközök és technológiák alkalmazása
Parkolási bevételek dedikálása az élhető városok fejlesztésére
József Attila lakótelep
Forrás: Mobilissimus
Délutáni workshop
A délutáni workshopot Ekés András, a Mobilissimus ügyvezetője vezette, aki a résztvevőkkel a városi parkolás aktuális helyzetéről beszélgetett. A városi parkolást általában zsúfoltnak, kaotikusnak tartják, és sokszor nem felel meg a lakosság igényeinek. Egyes kerületekben (pl. a VIII. kerület) javarészt rendezett, a lakosok elégedettek, a legtöbb önkormányzatnál azonban további intézkedésekre van szükség a hatékonyabb és rendezettebb parkolás érdekében. Ugyanakkor a fizetős parkolást a társadalom részéről elfogadottnak érzik, a lakosok a városi kultúra részének tekintik, és „szükséges rosszként” kezelik, amiben a COVID alatt bevezetett ingyenes parkolás is szerepet játszott.
Az eredményes parkoláspolitikát jelenleg több hiányosság jellemzi: szükség lenne egy keretrendszerre, amelyet az önkormányzatok a helyi igényeik szerint alakíthatnának, valamint a meglévő országos szabályozást is aktualizálni kellene. Emellett fontos a hatékony kommunikáció és együttműködés az önkormányzatok és az állami szint, illetve a kerületi és fővárosi önkormányzat között.
A workshop során több alkalommal felmerült, hogy jelentős problémát jelentenek az utakon tárolt, bírságot ki nem fizető, rendszám nélküli vagy rendezetlen tulajdonviszonyú járművek, amelyek az önkormányzatoknak komoly költséget okoznak – mind az elszállításuk, mind a tárolásuk. Jó megoldási példa erre Józsefváros, ahol az érintett járműveket összeírták, kerékbilincset kaptak, és egy idő után jelentősen csökkent a jogtalanul parkoló járművek száma.
A parkolással kapcsolatos ügyeket leginkább az alpolgármester és a parkolásüzemeltető cégek kezelik; a két fél közötti köztes szakmai koordináció általában hiányzik (kivéve Józsefvárosban), de a résztvevők szerint nem ennek a szintnek a hiánya okozza a parkoláspolitika megvalósításában kialakult hiányosságokat. A parkolással foglalkozó munkatársak naprakész információikat leginkább szakmai eseményekről, konferenciákról és jó gyakorlatokból szerzik.
A résztvevők szerint nagyon hasznos lenne egy átfogó parkolási képzési program kialakítása, valamint egy országos tudásmegosztó platform létrehozása, amely elősegítheti a tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztását.
