Mátészalka SUMP I.: A jövő útjai

A Mobilissimus a Megakom Stratégiai Tanácsadó Irodával közösen fenntartható mobilitási tervet készít Mátészalka városának. A mobilitási terv közép- és hosszú távú városi és városkörnyéki közlekedésfejlesztési stratégia 30 éves kitekintéssel, mely egyben egy rövid távú intézkedési tervet is tartalmaz. Azzal a céllal készül, hogy minden lakosnak legyen lehetősége választani közlekedési alternatívák közül, hogy eljuthasson a számára legfontosabb célpontokra. Terveink szerint az őszi időszakban rendszeresen jelentkezünk újabb és újabb hírekkel a terv által felszínre hozott problémákról és megoldási lehetőségekről.

Mátészalka közlekedése komoly átalakulás előtt áll: az M49 gyorsforgalmi út közeljövőbeli megépítése és ehhez kapcsolódva az átmenő forgalom, különösen az átmenő kamionforgalom városból való kiszorítása lehetőséget ad arra, hogy a mainál jobb közlekedési rendszert alakítson ki. Ennek része a közúthálózat megváltozott igényekhez való formálása, a forgalom csillapítása, sebességének csökkentése, új körforgalmak építése: egy olyan új hálózat, ami a város lakóinak kényelmét és biztonságát szolgálja.

A közlekedés fejlesztésének egyik legfontosabb feladata a város által a gazdaságban elért eredmények, az ipari központ jelleg megtartása és erősítése, amiben a város jó megközelíthetősége kulcskérdés: ezt szolgálja az M49 a gazdasági szereplők számára és ezt szolgálja a mainál jobb városi és környéki közlekedés kialakítása az itt dolgozók számára. Emellett a Debrecenben épülő új autógyár is olyan új lehetőségeket teremt, amelyek hordereje ma még alig belátható.

Ezek mellett Mátészalkán is megjelentek az autós városok problémái: parkolási feszültségek és az autós közlekedés romló körülményei keserítik az itt lakók életét. E problémák a tapasztalatok szerint az idő múlásával és az itt lakók gyarapodásával súlyosbodni fognak. Nem megoldás a több parkolóhely és a több sáv: az igények mindig gyorsabban fognak növekedni, mint az ország és az önkormányzat lehetőségei ezek kiszolgálására. Ezért fordulatra van szükség: autós városból élhető várost kell építeni, ahol a modern kor által lehetővé tett közlekedési szolgáltatások és az elvárt minőség együttesen szolgálják az itt élők igényeit és kényelmét.

Fontos látnunk, hogy a közlekedés szerepe, feladata és a tőle elvárt feladatok változóban vannak: a fenntartható közlekedési módok bátorítása, támogatása és az egyéni gépjármű-közlekedés ezzel óhatatlanul együtt járó visszaszorítása a városok belső részein természetes igénnyé vált – természetesen a város versenyképességének megtartása mellett. Az új igények új megközelítési módokat és új tervezési eljárásokat hívtak életre, amelyek közül a legmeghatározóbb a fenntartható városi mobilitástervezés (angolul Sustainable Urban Mobility Plan, rövidítve SUMP), melynek fő újdonságai a városlakó középpontba állítása, a városra és környékére is kiterjedő látókör, az érintettek (köztük a lakosság) széles körű bevonása, a terv ciklikus, ismétlődő jellege és a hatékony fejlesztésekre való fókuszálás.

A közlekedési balesetek számát és súlyosságát két tényező határozza meg: a forgalom nagysága (minél nagyobb a forgalom, annál nagyobb valószínűséggel lesznek balesetek is) és a sebesség, amely a balesetek súlyosságának legfontosabb meghatározója (a n...
Tovább »

2020. október 16.
A város közlekedésének tervezéséhez fontos ismerni a jelenlegi helyzetet, a mai mobilitási helyzetképet. E helyzetkép legfontosabb állításai a következők: Mátészalka lakói számára a vasúti kapcsolatok mai formájukban nem tekinthetők igazán fontosnak,...
Tovább »

2020. október 08.
A Magyar CIVINET 2020. szeptember 16-án tartotta meg 17. találkozóját, mely az elmúlt néhány eseményhez hasonlóan a virtuális térben zajlott. A félnapos webinárium öt előadást foglalt magába. A bevezető előadást Gertheis Antal, a Mobilissimus ügyveze...
Tovább »

2020. október 06.